Savanyú tejtől lesznek jók az idegek
A szentpétervári kutatók szerint a bélben tanyázó baktériumok anyagcseretermékei a legizgalmasabbak, mivel ezek - a baktériumokból eltérően - elhagyhatják a bélrendszert, és más szervekre vagy testszövetekre is hatást gyakorolhatnak. A kutatást az emberben található mikroflóra legfontosabb szereplőivel, a tejsav baktériumokkal kezdték, mivel ezek sok fiziológiai folyamatban részt vesznek. Növekedési hormon jelenlétében a lekerekített idegsejtek meghatározott neuronformát vesznek fel, abbahagyják az osztódást és nyúlványokat - neuritokat - növesztenek. A tenyészethez aludttejet adtak, majd a vizsgált sejteket 20 óra elteltével külön választották, és tiszta tápoldatban 30 napig tenyésztették. Még az igen legyengített - 0,03 százalékos - aludttej oldat is elég volt ahhoz, hogy a nem differenciálódott sejtek nyúlványokat (neutritokat) kezdjenek növeszteni. A megfigyelt időszakban a kinövések egyre hosszabbak lettek, és sejtek külsőleg, illetve biokémiailag egyre hasonlóbbakká váltak a neuronokhoz. Feltételezik, hogy a differenciálódást a tejsavbaktériumok valamelyik anyagcsereterméke váltotta ki. A baktériumok hatására megnőtt a vizsgált idegsejtekben a kálium ion-koncentráció, s így azt sem lehet kizárni, hogy éppen emiatt kezdtek neuronná differenciálódni - írta az Orosz Tudományos Akadémia folyóirata.