Új teremtéselmélet Koppenhágából

Az óceán alatti kéreg jelentős részben bazaltból, míg a kontinensek a baazltnál könnyebb gránitból állnak. Amíg a tenger alatti kéreg újra és újra "elsüllyed" a Föld belsejében és újratermelődik, addig a kontinensek mintegy "úsznak" odafent, kiemelkednek tömegükkel a tengerből.

Minik Rosing és kollégái elmélete szerint - amelyet a "Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology" című folyóiratban ismertettek - az első gránit kb. 4 milliárd évvel keletkezhetett, akkor, amikor az első mikrobák is megjelentek. Rosing szerint ez nem véletlen, a fotoszintézis ugyanis drasztikusan megváltoztatta a Föld geokémiai körforgását: a mikrobák a napenergia segítségével kémiai folyamatokat indítottak el, s ezzel felgyorsították a kőzetek mállását is.

E folyamat nyomán jött létre a bazaltból gránit, ugyanis a víz, a szél, és különböző agresszív vegyi anyagok alakítják át a vulkáni bazaltot úgy, hogy abból kialakulhasson a gránit. "Az olvadt bazaltból ismét bazalt lesz, azonban a szétmálló bazaltból keletkezik gránit is.", mondta Rosing a New Scientist című folyóiratnak nyilatkozva.

Elmélete mellett érvként hozta fel, hogy a naprendszerben más égitesteken nincs gránit, tovább nincs élet, nincsenek kontinensek, és nincs lemez-tektonika sem.