Őszre elkészül a magyar fájlcseretörvény

Szerdán tartotta első ülését a 287/2010. (XII. 16.) kormányrendelet alapján újjáalakított Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képviselőiből álló grémium egyebek mellett arról döntött, hogy a következő két negyedévben kidolgoz egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó időszakra meghatározza a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot.

Kiemelt hangsúlyt fektetnek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszer- és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására, illetve az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére.

Dr. Tóth Zita, a HENT titkára elmondta: az internetes kalózkodás visszaszorítása, a fájlcsere szabályozása hangsúlyozottan meg fog jelenni a cselekvési programban. Jelenleg csak a kiindulási tézisek vannak meg, a kormány számára javasolt konkrét lépésekről egyelőre nem lehet beszélni.

A nemzetközi példák alapján sejthető, milyen elképzelések kerülhetnek napirendre Magyarországon. Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint két fő elképzelés látszik kikristályosodni a digitális tartalmak internetes terjesztésének szabályozására.

„Elsősorban a zeneszerzők és az írók körében van határozott támogatottsága a kulturális átalánydíjnak, melyet az üres adathordozókhoz hasonlóan az internetszolgáltatás árába lehetne beépíteni. Ennek előnye az egyszerűségében lenne, és gyors megoldást jelentene a kultúra finanszírozásában. Ugyanakkor ez a konstrukció számos problémát felvet. Egyrészt a megvalósítása nem lenne triviális, ahogy a bevételek felosztása sem, másrészt nem kívánt gazdasági következményként a piaci megoldások ellen dolgozhatna” – magyarázta Tóth.

Az Artisjus, amíg lehet, a piaci megoldásokban bízik, de állami ösztönzés, segítség nélkül a szereplők önállóan valószínűleg nem tudják kezelni a problémát. Állami beavatkozásra példa a Franciaországban működő fokozatos válasz törvény, amely elv az Artisjus szerint itthon is követendő lehet. Az, hogy az állam ne csak a jogsértésekkel szemben lépjen fel, hanem pozitív, vállalkozásösztönző szerepet is vállaljon, mindenképp támogatandó – mondta el Tóth Péter Benjamin.

Az Artisjus egyébként közvetlenül nem vesz részt a HENT munkájában, csupán a jogvédők ernyőszervezetén, a ProArton keresztül képviselteti magát a testületben.

A HENT március közepén országos felmérést indított, amelyben a hazai középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit vizsgálja. Az anonim vizsgálatban többek között arról kérdezik a diákokat, hogy szoktak-e filmeket, zenéket letölteni az internetről, illetve milyen forrásokból, és meg tudják-e különböztetni az illegális és legális szolgáltatásokat. A felmérés április 12-én zárul, az eredményeket a hónap végén hozzák nyilvánosságra.