Jolán
0 °C
6 °C

Betarthatatlan a Chanelt védő döntés

2011.12.01. 13:44
A Chanel hamisított termékeket áruló weboldalakat perelt be, és a bíróságon is neki kedvező ítélet született, de a győzelem csak látszólagos.

A luxuscikkeket gyártó Chanel pert nyert több, hamisított termékeket forgalmazó weboldal ellen. Az egyoldalú bírósági meghallgatásokat követően a nevadai bíróság ítélete kimondta, hogy az ügyben érintett doméneket le kell tiltani, majd átirányítani az amerikai központú, domén-regisztrációval foglalkozó GoDaddy-re.

A döntés logikusnak tűnhet, de az ítéletben az is szerepel, hogy a letiltott webcímekre vonatkozó információkat el kell távolítani a keresőrendszerekből, illetve a közösségi oldalakról. A döntés egyaránt vonatkozik a Facebookra, a Google-re, a Yahoo-ra, a Bingre, illetve a Twitterre.

Az eset különösen nagy port vert fel, mivel a hamisítás miatt aggódó Chanel közel hétszáz doménnév-tulajdonos ellen nyújtott be keresetet, a későbbiekben talált, hamisítással gyanúsítható címeket pedig szintén ehhez az ügyhöz kapcsolta. November 14-én már további 228 oldalt vádoltak jogsértéssel, akiknek esélyük sem volt fellebbezni a döntés ellen.

Dawson és a haverok

Az ügy kivizsgálásával a Chanel egy nevadai nyomozóirodát bízott meg, akik próbavásárlásokkal igazolták, hogy az ügyben érintett oldalak hamisított terméket forgalmaznak. A 228 oldal közül háromtól vásároltak termékeket, amikről kiderült, hogy nem valódiak. A fennmaradó 225 oldalról a Chanel hamisítás terén képzett szakértője állapította meg, hogy valószínűleg hamis termékeket forgalmaznak. Ez azonban elegendő bizonyíték volt Ken Dawsonnak, az ügyben eljáró bírónak, aki az érintett oldalakat is átirányította a GoDaddy-re, illetve kiterjesztette rájuk a keresőindex-tilalmat.

Dawson bíró valószínűleg nem gondolta végig, hogy az ítélet nem hajtható végre az általa elképzelt formában. Az ítélet ugyanis nem tér ki arra, hogy az érintett oldalak doménjét az Egyesült Államokban jegyezték-e be, és a keresőkre, valamint a közösségi oldalakra vonatkozó tiltás az egész világra vonatkozik. Ez pedig nyilvánvalóan kívül esik a nevadai bíróság hatáskörén. Az Államokban bejegyzett Twitterre például a döntés értelmében globálisan vonatkozna a cenzúra, tehát a kérdéses linkeket mindenhonnan el kéne távolítani, nem csak azokról az oldalakról, amik az USA-ból is elérhetők.

Hogy az ítélet nem hajtható végre, azt az is bizonyítja, hogy az ügyben érintett, Németországban bejegyzett poshmoda.ws oldalt a szolgáltató még mindig nem távolította el, noha a legtöbb említett (többnyire .com vagy .net kiterjesztésű, az Egyesült Államokban bejegyzett) domén működését már felfüggesztették. Ugyanakkor a Google és a Bing keresőmotorjai továbbra is listázzák a kérdéses oldalakat.

Egy fejét levágod, hét nő a helyébe

A kérdéses jogterülettel foglalkozó Venkat Balasubramani egy blogbejegyzésben arról ír, hogy bár megérti a jogtulajdonos aggályait, fogalma sincs róla, hogy miként lehetne végrehajtani az ítéletet. Egységes nemzetközi szabályozás hiányában sem a tartalomszolgáltatók, sem a közösségi oldalak nem szankcionálhatók, így a döntés legfeljebb szimbolikusnak mondható.

A szellemi tulajdon védelmére hivatkozva az amerikai Immigrations and Customs Enforcement (ICE) már korábban is foglalkozott ilyesmivel. Az Operation in Our Sites során olyan doméneket lőttek ki, amik jogsértőnek mondható állományokat tartalmaztak. Érdemes megjegyezni, hogy ezen oldalak listáját - a Chanelhez hasonlóan - ugyancsak a jogtulajdonosok állították össze. Mivel azonban az ICE-nak nincs felhatalmazása arra, hogy a domének mögötti szerverek tartalmához is hozzányúljon, csak egy újabb regisztráció szükséges ahhoz, hogy ismét üzembe helyezzék őket. És az ehhez szükséges domént valószínűleg már nem az Államokban jegyzik be.

Követeljétek a lehetetlent

A jogtulajdonosok számára az egységes törvényi szabályozás volna a legmegfelelőbb - az online jogvédelem területén ugyan, de hasonló kezdeményezés például a Stop Online Piracy Act is. A Chanel-perben született döntés ugyan azt igazolja, hogy egységes szabályozás híján is születhet az intellektuális tulajdont védő bírósági döntés, a hiánya viszont rámutat, hogy szankciók híján ez semmit sem ér. Különösen akkor, ha az ítélet technikai okokból egyébként sem hajtható végre.