Judit
-2 °C
8 °C

Hogyan másolhatunk legálisan?

2002.07.29. 11:32
A CD-nként jelenleg kevesebb, mint negyven forintra rúgó jogdíj valójában a szabad másolás ára. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy jelenleg egy műsoros CD-lemez 4-5000 Ft-ért vásárolható meg - ezt érzékelhető minőségromlás nélkül kiváltja a magánmásolás útján művekkel "feltöltött" CD -, valamint hogy az interneten található fájlok letöltése és CD-re írása is magáncélú, szabad másolásnak minősülhet a szerzői jog szempontjából, akkor már talán nem is olyan botrányos a helyzet.
A jogszabályok kezdettől fogva mentesítették a kiadott művekről otthon, "magáncélra" másolatokat készítőket az engedélykérés és a jogdíjfizetés egyébként általános kötelezettsége alól. Ezen mentesítés indoka az volt, hogy a magáncélra készülő másolatok nem érintették jelentősen a jogosultak (szerzők, kiadók) vagyoni érdekeit, ugyanakkor a közművelődést nagymértékben elősegítették. Ezen elv összhangban áll azzal a társadalmi, alapos megszokásból eredő elvárással is, hogy a szerzői jog lehetőleg maradjon meg a koncerttermek, színházak, mozik világában, és ne tegye be a lábát az ember lakásába.

Meddig magán a cél?

Mivel magyar bíróság még nem foglalkozott a "magáncélú másolás" fogalmának értelmezésével, határainak a gyakorlatban történő megvonásával, így csak a jogirodalomra hagyatkozhatunk e kérdés megválaszolásakor. A szerzői jogi törvényt magyarázó jogirodalom álláspontja szerint "a magáncél átfogja a magán és személyes, belső felhasználási célú másolást, mindazt, ami a saját vagy a széles ismeretségi kör műélvezetét szolgálja, ideértve a nem magánszemély jogalanyok alkalmazottjainak, tagjainak műélvezetét is." (A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk.: Gyertyánfy Péter, KJK. 2000.)

Másnak nem lehet, csak magunknak

Azaz ebben a - nem is olyan szűk - körben a szerző engedélye és jogdíjfizetés nélkül szabadon másolhatók a művek. Ez alól néhány műtípus estében tesz csak kivételt a törvény, a legfontosabb ezek közül a szoftver, amely tehát még a fenti célokra sem másolható, csupán 1 db biztonsági másolatot készíthet róla az, aki egyébként jogszerű felhasználója a terméknek. Rossz hír a "CD-írás megvárható" szöveggel szolgáltatást kínáló kisvállalkozásoknak, hogy a magáncélú másolás szabadsága nem vonatkozik a mással készíttetett másolatokra. Az 1999-es szerzői jogi törvény alapján más személlyel számítógép útján vagy elektronikus adathordozóra nem szabad másolatot készíttetni a jogosultak engedélye nélkül.

Hologram - a legújabb szerzői jogi vízió

A magáncélú, otthoni, jogdíjfizetéssel nem járó másolások és a művek jogdíjfizetéssel járó kereskedelmi forgalmának aránya - elsősorban a zeneművek tekintetében - a hatvanas-hetvenes évekre jelentősen megváltozott. A mambómagnó-korszak, és különösen a kazettás magnó beköszöntével felvirágzott az üres hanghordozók piaca, hiszen előbb-utóbb szinte minden háztartásban akadt egy magnó, így aztán olcsón és egyszerűen hozzá lehetett jutni a zenéhez, ami a magánmásolások mértékének tömegessé válásához vezetett. Ez kissé megborította az eddig többé-kevésbé fennálló egyensúlyt a jogosultak és a felhasználók között. A mérleg nyelvét a lehető legkevesebb beavatkozással és fájdalommal visszaállítani nem volt kis feladat.

Jogdíj az üres kazettákon

A német jogalkotás végül 1965-ben a világon először bevezette az üres hordozó árába beépített ún. "üreskazetta-jogdíjat". Kis hazánk - már akkor is éltanuló módjára - 1982-ben tette meg ugyanezt, Ausztria után a harmadikként. A mára Európa-szerte elterjedt jogdíj mögött álló koncepció lényege, hogy az üres hordozót megvásárló személyek magáncélú másolásaikért közvetve kompenzációs díjat fizetnek a jogosultaknak. A jogszabály szerint díjfizetésre kötelezett személy a hordozó előállítója, illetve importőre. A másolást végzők a fogyasztói árba foglalva viselik a terhet.

Minden más megoldás rosszabb

Bár e jogdíjfajta látszólag valóban meglehetősen pontatlan módszere a kompenzációnak, ráadásul átalányjellege miatt olyan felhasználók is óhatatlanul megfizetik, akik csak saját alkotásaikat, adataikat mentik a hordozóra, ráhúzható e megoldásra is a közös jogkezelésre általában is igaz churchilli axióma, miszerint minden más megoldás - pl. a magáncélú másolás szabadságának feladása, és az otthoni másolások egyedi engedélyhez kötése - rosszabb, illetve kivitelezhetetlen lenne.

A jogdíj bevezetése óta eltelt évtizedekben a jogdíjfizetés alapjául szolgáló hordozók köre és jellege (analóg - digitális) egyre bővült, így ma már - Magyarországon pl. 1996 óta - az írható CD-t importáló, illetve belföldön gyártó cégek is jogdíjat kötelesek fizetni. A fekete és a szürke import arányának csökkentése, a tisztességes piaci verseny feltételeinek megteremtése érdekében 2002 májusától az importőrök a jogdíj megfizetését az Artisjustól díjmentesen beszerezhető hologramos matrica felragasztásával kötelesek igazolni.

Negyven forintért szabad a másolás

Ezen "sarc" kivetése ellen sokan, sokféleképpen kifejezésre juttatják tiltakozásukat, a tény mégis az, hogy ez a - CD-nként jelenleg kevesebb, mint negyven forintra rúgó - jogdíj valójában a szabad másolás ára. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy jelenleg egy műsoros CD-lemez 4-5000 Ft-ért vásárolható meg - ezt érzékelhető minőségromlás nélkül kiváltja a magánmásolás útján művekkel "feltöltött" CD -, valamint hogy az interneten található fájlok letöltése és CD-re írása is magáncélú, szabad másolásnak minősülhet a szerzői jog szempontjából, akkor már talán nem is olyan botrányos a helyzet.

És akkor a másolásvédelem?

A fentiek alapján tehát a magáncélú másolásra jogom van, hiszen az írható CD megvásárlása útján megfizettem a másolást kompenzáló jogdíjat - gondolja a cikk olvasója. Node akkor hogyan lehet az, hogy a gyakorlatban egyre több lemezkiadó megfoszt engem ettől a másolási jogtól, hiszen technikai úton kizárja a CD másolását, és ugye - amint azt a DeCSS-ügyből már megtanultuk - a másolásvédelem feltörése jogsértés? - gondolkodik tovább olvasónk. Fogas kérdés valóban, a jogirodalom - nem meglepően - meglehetősen szűkszavúan foglalkozik a kérdéssel: "a hatásos műszaki intézkedés használata, a hozzáférés korlátozása a jogosult kizárólagos joga, amelynek gyakorlásával meggátolhatja a szabad felhasználásokat is. A kérdést a nem túl távoli jövőben, kivárva az európai konszenzust tükröző irányelv megszületését, szabályozni szükséges"- írja az idézett kommentár. Ugyanakkor tény az is, hogy az 1999-ben hatályba lépett szerzői jogi törvény szerint a másolásvédelem feltörése, mint a többszörözést megakadályozó hatásos műszaki intézkedés megkerülése - jogsértés. Nos, az EU vonatkozó irányelve azóta megszületett, és tükrözi is a konszenzust.

Veszélyes vizeken az EU

Az unió legfrissebb, a szerzői jog és az információs társadalom összefüggéseit vizsgáló 2001/29/EK irányelvében kísérletet tett a címben idézett három jogintézmény viszonyának feltérképezésére. Az elkészült térkép leginkább a nagy felfedezések korának spanyol iránytűtérképeire hasonlít: egymást a laikus szempontjából nézve minden logika nélkül metsző vonalak kusza hálózata, mely alapján kicsit könnyebben eltéved a tapasztalatlan hajós, mintha térképe sem lenne.

Az irányelv a jogharmonizációs célt kissé szem elől tévesztve ugyanis sommásan úgy rendelkezik, hogy a jogosultak kötelesek valamilyen ésszerű, de következetes módszert alkalmazni annak érdekében, hogy a szabad felhasználások - köztük a magáncélú másolás - lehetőségeivel a hozzáférést korlátozó technikai eszközök, módszerek dacára a megfelelő mértékben élni lehessen. E körben megfelelő tekintettel kell lenni az említett díjigényekre is. Amennyiben meghatározott időn belül a jogosultak ilyen megoldás alkalmazásában megegyezni nem tudnak, a tagállamokra hárul az a szerep, hogy megtalálják, és jogi úton kötelezővé tegyék a megoldást. A cikk megírása idején még egyik EU-tagállamnak sem sikerült, mint ahogy a fából vaskarika kifejlesztése is tovább várat magára.

Mit, hogyan másolhatunk?
Amit szabad:
Zenei, irodalmi műveket, képeket, rádió- TV műsorszámokat, köztük sugárzott filmeket saját, vagy családi-baráti kör szórakozása céljából:
- analóg hordozóról analóg vagy digitális hordozóra (pl. kazettáról, rádióból, tévéből kazettára, CD-re, DVD-re, MiniDisc-re, floppyra, a PC merevlemezére)
- másolásvédelemmel el nem látott digitális hordozóról (pl. internetről letöltött fájlról, CD-ről) analóg vagy digitális hordozóra.

Amit ne tegyünk:
1. Szoftverről ne készítsük másolatot, kivéve a saját magunk részére vásárolt, "jogtiszta" példányról készített biztonsági másolatot, illetve a shareware/freeware program - a szoftverhez mellékelt tájékoztatónak (readme-fájl) megfelelő - többszörözését és terjesztését.
2. A gyári másolásvédelmet ne törjük fel, jelenleg ez szerzői jogsértésnek, és egyben bűncselekménynek is minősülhet.
3. Kereskedelmi célra - pl. továbbértékesítés -, illetve általunk ismeretlen személy részére soha ne másoljunk szerzői jogi védelem alatt álló anyagot.
4. Mással ne másoltassunk számítógéppel vagy digitális hordozóra.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!