További Jog cikkek
Az utóbbi évek legfontosabb szerzői jogi ítéletének tartják az amerikai Legfelsőbb Bíróság hétfői döntését, miszerint a fájlcserélő szoftvereket gyártó cégek felelősek a felhasználók illegális letöltéseiért. Az előzőleg várt eredményhez képest meglepő ítélet született, amely legális támadási felületet teremt az olyan fájlcserélő cégeken, mint a Grokster vagy a Morpheus. A magyar bírósági gyakorlatban közvetett hatása lehet a döntésnek: az Artisjus jogászának jóslata szerint a magyar bírák mostantól könnyebben döntenek a fájlcserélő cégek ellen.
A pert még 2001-ben kezdeményezte huszonnyolc film- és zeneforgalmazó vállalat, miután úgy látták, a burjánzó kalózipar aláássa piaci helyzetüket és rontja bevételi lehetőségeiket. A megvádolt fájlcserélő cégek az ítélet előtt okkal remélték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a javukra dönt, miután tavaly augusztusban egy körzeti bíróság kimondta: nem vonhatók felelősségre a felhasználóik által elkövetett jogsértésekért.
Az ügy már négy éve húzódik. A Grokster és a Morpheus (vagyis a szoftverüket gyártó cég, a Streamcast Networks) ellen indított perben hozott első fokú határozat 2003 áprilisában született, és ugyancsak a felhasználó felelősségét állapította meg. A másodfokú bíróság az 1984-es Betamax-esetre hivatkozott, amelyben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a Sony videófelvevője legális eszköz, mert a legtöbb esetben nem jogsértő módon használják.
Nagy győzelem
A bíróság hétfői döntése azonban a szórakoztatóipari cégek végső győzelmét eredményezte, és ezzel megszületett az utóbbi évek legfontosabb szerzői jogi ítélete.
Andrew Lack, a Sony BMG vezérigazgatója elmondta, vállalata továbbra is üldözi a letöltőket. "A bíróság világosan fogalmazott: ha kár ér bennünket, üldözhetjük a jogsértőket, és ha szükséges, ennek megfelelően cselekszünk majd. De azért azt remélem, hogy több lehetőségünk lesz az új szolgáltatások terén, ugyanis eddig zavaros volt, hogy mi jogszerű és mi nem az" - nyilatkozta Lack a BBC-nek.
A szórakoztatóipari cégek 2001-ben azért indítottak pert a Streamcast ellen, mert szerintük a cég felelőssé tehető a kalózmásolatok és fájlcserélő hálózatok sikeréért. A Legfelsőbb Bíróság ítélete az eddigi ítéletekkel és a Betamax-üggyel is éppen ellentétes eredményt hozott.
"A kérdés az, hogy milyen körülmények között tehető felelőssé a terméket használó személyek cselekedeteiért egy olyan termék gyártója, amelynek jogszerű és jogszerűtlen felhasználási módja is ismert. Véleményünk szerint aki egy ilyen eszközt terjeszt, és a jogsértő tevékenységgel reklámozza azt, felelőssé tehető a felhasználók által elkövetett jogsértésért" - fogalmazott David Souter bíró.
A szórakoztatóipar képviselői örömmel fogadták az évek óta húzódó per végeredményét. "A szabályozás a digitális kor történelmi győzelmét jelenti. Jó hír a vásárlóknak, a művészeknek, a beruházóknak egyaránt, és törvényes kereteket jelent az internetiparnak is" - mondta Dan Glickman, az amerikai filmipar érdekvédelmi egyesülete, az MPAA elnöke. A hanglemezgyártók nemzetközi szövetségének vezetője is hasonlóan lelkes a döntéstől: "Egyszerűen megszüntette azt az álláspontot, miszerint a peer-to-peer szolgáltatónak nem felelős a hálózatán zajló illegális tevékenységért" - mondta John Kennedy.
Váratlan hatások
A Legfelsőbb Bíróság új szabályozása szerint "perdöntő bizonyítékok" támasztották alá, hogy a Streamcast Networks szoftverén keresztül gerjesztette a felhasználók illegális, szerzői jogokat sértő tevékenységét. Egyelőre nem tisztázott, hogy a perindító filmstúdiók és a zenekészítők milyen kezdeményezésekkel élnek majd a számukra kedvező ítéletet követően. Előfordulhat, hogy a Streamcasttől visszakövetelik az okozott kárt, de az is lehet, hogy a fájlcserélő hálózatok bezáratására törekednek majd.
Magyarországon közvetett hatása lehet
Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza elmondta, a magyar bíróság a döntés után könnyebben dönt majd a fájlcserélő cégek ellen az esetleges kártérítési ügyekben.
"Ami az ítélet hazai, vagy tágabban, európai hatásait illeti, el kell mondani: az ügy lényege nem az, hogy a fájlcserélő magánszemélyek maguk jogsértést követnek-e el. Abban a tekintetben, hogy a fáljcsere részét jelentő letöltés szabad magáncélú másolás-e, az amerikai (angolszász) szerzői jog eltér a kontinentális jogrendszerektől, sőt az egyes nemzeti jogok is különbözően ítélik meg ezt a kérdést. Ugyanakkor lehet, hogy az ítélet nyomán egy hazai vagy európai közösségi tagállami bíróság könnyebben állapítja meg a fájlcsere és a jogosultaknál felmerülő kár közötti ok-okozati összefüggést" - mondta Szinger.
Wayne Rosso, a Grokster egykori elnöke, ma a Mashboxx legális fájlmegosztó rendszer vezetője azt jósolja, hogy az ítélet hatására a RIAA-hoz, az amerikai lemezkiadók szövetségéhez azonnal keresetek tömege érkezik majd. "Senki se lepődjön meg, ha szükségtelenül nagy mennyiségű per indul azonnal" - mondta Rosso.
Fennmarad és virágzik tovább?
A legnépszerűbb amerikai blog, a Boingboing alapítója, Cory Doctorow úgy véli, a döntés nem öli meg a fájlcserét, mert azzal túl nehéz lenne végezni, főként amíg a gépészhallgatók házi feladatnak kapják, hogy tizenegy sorban írjanak p2p fájlmegosztó szoftvert. Doctorow a Popular Science-ben megjelent cikkében rámutat, hogy a Legfelsőbb Bíróság versenyhátrányba hozta az amerikai fájlcserélőket. A cégek ugyanis minden szóba jöhető félnek kötelesek megfelelően bizonyítani: mindent megtettek azért, hogy szoftverüket ne a szerzői jogok megsértésére használják. Mindez az európai és ázsiai cégekre nem vonatkozik.
Az ősblogger kiemelte azt is, hogy az internetezők többsége használ és mindig is használni fog fájlcserélőt. Hozzátette: p2p akkor is lesz, ha a lemezipar technofób igazgatói már kihaltak, mint a belváros hajnali háromnegyed négykor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
