További Jog cikkek
Kétévente vizsgálat
A munkáltató köteles a munkavállalót szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni, a munkavállaló pedig köteles e vizsgálatokon részt venni. Az orvos a munkavállalót indokolt esetben szemészeti szakvizsgálatra utalja be, itt írják fel a munkavállalónak a szemüveget, ha szükséges. A rendelet szerint nincs olyan értékhatár, amely felett a munkáltató már nem köteles megtéríteni a szemüveg árát, más eszközöket azonban a foglalkoztató nem köteles finanszírozni dolgozója számára.
Értesítés nélkül
A miniszteri rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) gondoskodik, a szolgálatnak munkaegészségügyi vonatkozásban hatósági ellenőrzési jogköre van. "Az ellenőrzést a városi és kerületi intézetek munkatársai - orvosok vagy más felsőfokú egészségügyi végzettségű szakemberek - végzik" - mondta el az Indexnek Béleczki Károly, az Országos Közegészségügyi Központ főtanácsosa.
Az első időszakban főleg olyan nagyobb vállalatok számíthatnak az ellenőrökre, ahol viszonylag sokan dolgoznak képernyő előtt, például díjbeszedő cégek vagy jegypénztárakat is üzemeltető vállalatok. Az ellenőrzéseket előzetes értesítés nélkül végzik, de első alkalommal inkább csak tanácsokat adnak majd.
Nem kötelezhető
Béleczki Lajos lapunknak elmondta: az egyszerű szemüvegek csupán pár ezer forintba kerülnek, de az úgynevezett multifokális vagy progresszív lencsék ára akár több tízezer forint is lehet. Ezek árának megtérítésére a munkaadó azonban nem kötelezhető, neki csak a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveget kell kifizetnie.
A kevésbé szerencséseknek így esetleg cserélgetniük kell majd a szemüvegeiket attól függően, hogy éppen a monitort nézik-e, vagy az asztalon előttük lévő papírról olvasnak. Béleczki úgy vélte, szükség szerint akár a költségek megosztására is sor kerülhet a foglalkoztató és a munkavállaló között.
Szigorúbb ellenőrzés
A tavaly módosított, eredeti formájában 2000. január 1-jén életbe lépett jogszabály szerint a képernyő előtt dolgozók naponta összesen hat órán keresztül nézhetik a monitort, emellett óránként össze nem vonható, tízperces szüneteket is tartaniuk kell. A rendelet szigorúan szabályozza a képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményeit is: kiterjed az asztal, szék, képernyő és billentyűzet fajtájára, elhelyezésére csakúgy, mint a megvilágítással, zajjal, klímával és szoftverekkel kapcsolatos követelményekre.
A csökkentett munkaidő bevezetésének határideje 2000. január 1-je volt, de a képernyős munkavégzés feltételeit csak a tavalyi év végéig kellett megteremteniük a munkaadóknak, és szigorúbb ellenőrzésre is csak mostantól lehet számítani.