Két részre darabolják a Microsoftot

Bill Gates "A cég fellebbezni fog a döntés ellen"

A két éve húzódó Microsoft-per történelmi állomásához érkezett: Thomas Penfield Jackson bíró szerdai ítélete szerint két részre kell osztani a céget. A Microsoft megtarthatná személyi számítógépek, internetes készülékek és kéziszámítógépek operációs rendszereinek fejlesztésével foglalkozó részlegeit, az egyéb, főleg irodai és internetes szoftvereket fejlesztő részlegekből azonban külön céget kell létrehoznia a szoftveróriásnak. Az új céghez tartozik majd az MSN internetszolgáltató, az MSNBC és a hardvergyártó részleg is. A pernek azonban távolról sincs vége: egy elhúzódó fellebbezés két évig, vagy akár még tovább is halaszthatja a végső döntés időpontját.

Jackson bíró döntése főleg az igazságügyminisztérium javaslatára támaszkodott, mely szerint a cég üzletpolitikájának szabályozása nem gátolná a Microsoftot eléggé a monopóliumával történő visszaéléstől. A valódi megoldást a Windows operációs rendszer és a cég más piaci tevékenységeinek szétválasztása jelenti.

A kettéválasztás mellett a bíró egyéb korlátozásokat is hozott a cég piaci tevékenységét illetően, melyek 90 nap múlva lépnek életbe, feltéve, hogy a fellebbviteli bíróság nem függeszti fel az ítélet végrehajtását. A cég 60 napon belül fellebbezhet az ítélet ellen, melyet várhatóan meg is tesz.

A korlátozások előírják a Microsoftnak, hogy nem kötelezheti a PC-gyártókat arra, hogy termékeit reklámozzák, árulják vagy használják. Nem fenyegethetné a cég azokat a cégeket, melyek konkurens termékeket gyártanak, azzal, hogy nem licenszeli azoknak termékeit, vagy nem nyújt technikai illetve marketinges segítséget számukra, illetve nem léphetne fel ellenük ily módon. A Microsoftot kötelezné arra az ítélet, hogy minden számítógépgyártónak egyenlő feltételekkel nyújtsa licenszeit. A cég a döntés értelmében nem kötelezhetné Windows-felhasználóit más Microsoft szoftverek vásárlására.

Thomas Penfield Jackson bíró szerdai ítélete szerint két részre kell osztani a Microsoftot

A per először novemberben vett kellemetlen fordulatot a Microsoft számára, amikor Jackson bíró megállapította, hogy a cég hátrányos helyzetbe hozta a vásárlókat azzal, hogy az operációs rendszerek terén élvezett monopóliumát a versenytársak ellehetetlenítésére használta fel. Április 3-án pedig a bíróság kimondta, hogy a Microsoft megsértette az 1890-ben hozott Sherman-törvényt, vagyis a trösztellenes törvényt, mivel visszaélt operációs rendszerének monopóliumával, továbbá tisztességtelen piaci magatartást tanúsított.

Bill Gates az ítélethirdetés után kijelentette, hogy ezzel a per újabb fejezete kezdődik: cége fellebbezni fog a döntés ellen.

Reakciók

A Sun elégedett a döntéssel, bár a cég ügyvédje, Michael Morris szerint a Microsoft az ítélet minden kétértelmű vagy homályos részletét megpróbálja majd kihasználni. Scott McNealy, a Sun elnöke korábban a Microsoft ötfelé darabolását javasolta. Az így létrejövő kis cégek közül McNealy javaslata szerint három cég Windows operációs rendszerek készítésével foglalkozna, természetesen egymással is versenyezve.

Jim Barksdale, a böngészőprogramok úttörőjének számító Netscape volt vezérigazgatója szintén üdvözölte a döntést. Barksdale a cég három részre osztását favorizálta volna, ám ezzel a megoldással is meg van elégedve, különösen, hogy a cég üzletvitelét is szabályozza a döntés. Barksdale szerint ha megtiltották volna a Microsoft számára termékei összekapcsolását, a Netscape tovább prosperálhatott volna.

Jackson bíró döntését a kéziszámítógépek piacán vezető Palm is üdvözölte. A Microsoft Windows CE operációs rendszerével aggresszívan próbálja meghódítani ezt a piacot is.

A Compaq ellenezte az ítéletet, a cég szóvivője szerint a Microsoftot nem lenne szabad feldarabolni.

Az Intel és a Dell egyelőre nem foglalt állást az ügyben, arra hivatkozva, hogy egyelőre lehetetlen megjósolni, milyen hatása lesz a cég feldarabolásának a számítástechnikai piacra.

A per további menete

A cég szétdarabolására csak a fellebbezési folyamat végén kerülhet sor - elképzelhető, hogy csak két év múlva. A Microsoftnak 90 napja van az ítéletben szereplő korlátozások elleni előzetes fellebbezés benyújtására. A bíróság életbe léptetheti a kormány által kért korlátozásokat, vagy csak bizonyos korlátozásokat, de dönthet úgy is, hogy a fellebbezési folyamat végéig nem lépteti életbe a korlátozásokat. Miután a cég benyújtja rendes fellebbezését, a fellebbviteli bíróság másodfokon hoz döntést az ügyben, ami akár egy évig is eltarthat. Amennyiben a bíróság helybenhagyja Jackson bíró ítéletét, a cég várhatóan a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. Ha ellenben a bíróság hibát talál az elsőfokú bíróság ügyvitelében, vagy felülbírálja döntését, az ügy visszakerülhet Jackson bíróhoz. Amennyiben az Igazságügyminisztérium másodfokon elveszti a pert, várhatóan a Legfelsőbb Bíróság elé viszik az ügyet. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság foglalkozik az üggyel, várhatóan októberben kezdik meg viszgálatát, az ítéletre pedig akár öt hónapot is várni kell. Elképzelhető, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem hajlandó foglalkozni az üggyel, és ismételt megfontolásra visszaküldi a másodfokú bíróságra.