Gyöngyi
5 °C
10 °C

A szcientológia a Google-t szorongatja

2002.04.10. 00:20
| Módosítva: 2009.06.05. 16:11
A szcientológus egyház az amerikai digitális szerzői jogi törvényt felhasználva próbálja eltüntetni az internet legfontosabb navigációs eszközeiből a tevékenységét ellenző vagy bíráló anyagokhoz vezető utakat.

A szcientológus egyház évtizedek óta hírhedt arról, hogy kritikapusztító hadjárataiban előszerettel alkalmazza a jog fegyvereit. A bírálók, ellenzők, szakadárok peres úton történő zaklatása, csődbe kergetése a szcientológia jól bejáratott módszere. A perek jelentős része szerzői jogi alapokon folyik. Ehhez az egyház nemcsak "szent könyveit" és dokumentumait, sőt, az alapító Ron Hubbard fantasztikus regényeit helyezte szerzői jogi oltalom alá, de még a "scientology", "dianetics", "Hubbard" szavakra is védjegyoltalmat jegyeztetett be, és ezekre a jogokra hivatkozva támadja - többek között - az antiszcientológus webszájtok gazdáit és azok szolgáltatóit.

Egy márciusban kirobban botrány azt jelzi, hogy a szcientológia újabb internetes frontot nyitott, és most már a keresőeszközöket - automatikus indexeket és webkatalógusokat - is tűz alá vette. A támadáshoz az amerikai digitális szerzői jogi törvény, a Digital Millennium Copyright Act (DMCA) szolgál fegyverül.

A Google és a szcientológia

Manapság az interneten való tájékozódás legnépszerűbb eszköze a Google keresőgép. A Google-t nemcsak gyorsasága és hatalmas mérete - indexe hárommilliárd weblapot tartalmaz - teszik a keresők koronázatlan királyává, hanem kifinomult találatrendező algoritmusa, a PageRank is, amely nagy megbízhatósággal hozza fel a találati halmazok első oldalára a legrelevánsabb találatokat.

A PageRank egyik sajátossága, hogy számbaveszi az egyes weblapokra mutató linkeket, sőt a hivatkozások minőségét és szövegét is. A módszer igen kedvez az olyan szervezeteknek, mint a szcientológus egyház, amelyik rengeteg, egymással sűrű, bonyolult linkrendszerrel összekapcsolt webszájtot üzemeltet. Így aztán például a "scientology" keresőkifejezésre kapott találati halmaz élén csupa-csupa, az egyház fennhatósága alatt álló URL pompázik. Nyilvánvaló - kísérletekkel igazolható -, hogy az egyház tudatosan optimalizálja a keresőeszközökhöz webjeit, és azok linkrendszerét is.

Google-bombázás

A PageRank ügyes "link spammel" - a hálón kellő számban elhelyezett megfelelő szövegű linkkel - megvezethető. Az egyik első ilyen "Google-bombát" még 1999-ben fedezték fel, és az volt az eredménye, hogy a "more evil than satan himself" (gonoszabb, mint maga a sátán) keresőkifejezés a microsoft.com-ot adta első találatul. Hasonló, lelkes bloggerek által elkövetett bombázásnak köszönhető az is, hogy a szcientológiaellenes Operation Clambake honlapja, a xenu.net felkerült a "scientology" keresőkifejezés találati listájának negyedik helyére. A gyakran frissülő, sok linket tartalmazó weblogokat különösen "szereti" a PageRank, ezért nagyon jól használhatók Google-bombázásra.

Az egyház odacsördít

Egy ügyvéd - a szcientológia szerzői és védjegyjogait kezelő cégek képviselétében - "jogsértés-bejelentést" tett a Google-nál, és a DMCA 512(g) szakaszára hivatkozva kérte a xenu.net és egy sor allapjának eltávolítását az adatbázisból. A Google a kérésnek azonnal eleget tett, és ezzel a xenu.net szinte teljesen eltűnt a Google-ból, következésképpen gyakorlatilag elsüllyedt a web tengerében. (Hasonló intézkedés tétetett egyébként a Yahoo!-nál is.) Ezzel egyidőben a Google értesítette Andreas Heldal-Lundot, a xenu.net norvég webmesterét, és felhívta a figyelmét arra, hogy a DMCA értelmében anyagai visszakerülhetnek a keresőbe, ha ellenbejelentéssel él.

Fordított bizonyítási kényszer

A DMCA szóban forgó része tulajdonképpen a keresőszolgáltatások védelmét hivatott szolgálni. A Google hetente egy-két DMCA-panaszt szokott kapni, és az esetek többségében az ügy az eltávolítással rövid úton le is zárul. A helyzet akkor válhat kényessé, ha az eltávolított lap gazdája ellenbejelentést tesz. Ebben ugyanis nemcsak azt kell kijelentenie, hogy legjobb tudomása szerint webje nem tartalmaz szerzői jogot sértő anyagot, hanem azt is, hogy vita esetén elfogadja egy amerikai bíróság illetékésségét. Vagyis gyakorlatilag felvállalja, hogy a vitában perbe hívható az USA-ban, és neki kell bizonyítania, hogy nem sértett jogot, holott normális esetben a bizonyítás a jogtulajdonos dolga.

Heldal-Lund persze visszaüzent, hogy először is ő norvég, és a norvég törvényeket nem sértette meg, továbbá esze ágában sincs fülig eladósodni azért, hogy kaliforniai bíróságokra mászkálhasson.

Általános felzúdulás

Az esetre elég rendesen rákattant a média, egy sor orgánum beszámolt róla a Wiredtől a Reutersig, felzúdultak a hálózati aktivisták és a szcientológiaellenesek, megnyilatkozott az Electronic Frontier Foundation és egy sor szakértő. Villámgyorsan kimutatták, hogy a Google-t a xenu.net nyitólapját és a levett aloldalak egy részét illetően átverték, mert azokon legfeljebb a jogtalan védjegyhasználatról lehet szó, de kopirájtos szövegeket nem tartalmaznak, a DMCA pedig nem foglalkozik védjegyekkel. Így aztán két nappal a levétel után a Google mosta kezeit, és a nem gyanús lapok visszakerültek a keresőbe - a xenu.net most is ott virít a negyedik helyen. De a lapok többségét nem vették vissza, hiszen nem érkezett ellenbejelentés.

A szólásszabadság védői az eset kapcsán rámutatnak arra, hogy a DMCA a keresőszolgáltatások védelmét célzó passzusával gyakorlatilag önjelölt cenzorrá teheti a szcientológus egyházhoz hasonló akarnok jogmészárosokat. Hiszen a keresőszolgáltatások fenntartóihoz intézett egyszerű bejelentéssorozattal rövid úton kiiktathatják kritikusaikat a keresőkből. Ami egyet jelent az interneről való eltüntetéssel.

Aláásott bizalom

A módszer ráadásul súlyosan fenyegeti a keresőket is, aláásva a megbízhatóságukba és semlegességükbe vetett bizalmat. A Google az ügy kapcsán berezelve látszik lenni, erőteljesen mismásol, sőt. A Google Adwords fizetetthirdetés-szolgáltatás újabban visszautasítja a szcientológiaellenes hirdetéseket...

Mindenesetre sokakban erősödik a meggyőződés, hogy a DMCA-val kezdeni kell valamit. Érdeklődéssel várják, milyen határozat születik arra a 2000 nyarán beadott keresetre, amelyik azt kéri, hogy a bíróság mondja ki: automatikus eljárással generált hipertext-hivatkozással nem lehet szerzőijog-sértést elkövetni, még akkor sem, ha a hivatkozott webszájt megsért szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat.