Mobil szélessáv olajos pácban

A fenyők gyomként törnek elő a fekete földből, a hó elolvadt, és sehol egy rénszarvas. Egyenletes tempóban nyomulunk a főváros melletti Fornebu felé, ahol a Telenor távközlési cég megmutatja nekünk a szélessávú mobilhálózatát. A multivállalat a Pannon GSM tulajdonosa, és tucatnyi más országban is jelen van, most összesen ötvenmillió előfizetővel, de százmilliós tervekkel.

A csúcstechnikás Telenor-székházban rövid agymosást és gyomortömést követően megtudtuk, hogy Norvégia a világ egyik leggazdagabb országa, de ez nem volt mindig így. Viking őseik ugyanis ezer évvel ezelőtt felhagytak az európai népek lemészárlásával, majd áttértek a békés, de nem túl jövedelmező halászgatásra, aminek az lett a eredménye, hogy a szegény hajós népet a gazdag szomszédok általában magukhoz csatolták. Ennek száz évvel ezelőtt véget vetettek, és sorsuk ezután már jól alakult, nemrégiben például felfedezték, hogy a fenekük alatt terül el a világ egyik legnagyobb kőolajmezeje, amiből jó sok pénzük lett, és elkezdtek fejlődni.

7G

A távközlésben például annyira előreszaladtak, hogy már harminc évvel ezelőtt kiépítették az első országos mobilhálózatukat, és már a hetedik generációnál tartanak, ami techikailag persze ugyanaz, mint nálunk a háromgé. Jon Frederik Baksaas, a Telenor vezérigazgatója háromnegyed órás monológjában azt is elmondta, hogy norvégoknál jobban senki sem ért a mobilinternethez, csakis őket érdemes kérdezni. Igyekeztünk megfogadni a tanácsát.

Ric Brown, a Telenor jövőbeni szolgáltatásaiért felelős vezetője egyből három gigantikus kijelzőn vetítette elénk a mobilinternet lényegét, számokkal és grafikonokkal, amelyekből kiderült, hogy a norvégok több mint tíz százaléka rendszeresen küld multimédiás üzeneteket, és a szolgáltató wapos portálját is havonta majdnem félmillióan töltik le. Az új szolgáltatások főleg a 11-25 éves korosztályban népszerűek, de a tíz évnél fiatalabbak sincsenek lemaradásban, ami persze felveti a kérdést, hogy vajon honnan van erre pénzük.

A gyorsaság siker?

A mobilinternet norvégiai sikere Ric Brown szerint azzal magyarázható, hogy több mint száz tartalomszolgáltatóval kötöttek szerződést, köztük nagy médiacégekkel, tehát az ügyfeleiknek van mit letölteniük. Mi is kipróbáltuk: van szöveges és videós nyheter (hírek), zeneletöltés egészen elfogadható kínálattal, meg horoszkóp és minden egyéb. Persze az is tény, hogy a norvégok egymástól messze élnek, télen sokáig sötét és hideg van, ezért eleve gyakran nyúlnak a mobiljukhoz.

Most a mobilinternet terjedését az hátráltatja, hogy elszúrták a bevezetését, vallotta be nekünk a szakértő, a szolgáltatók ugyanis már a szöveges wap indulásakor azt sulykolták az emberek fejébe, hogy most internetet kapnak, pedig nem is. A hagyományos internethez szokott tömegeknek ráadásul rá kell döbbeniük, hogy a mobilinternet kevésbé szabad. Amíg az internet elsősorban az ingyenes tartalomról szól, és a szolgáltatóknak a rossz fizetési megoldások miatt reklámokból kell megélniük, addig a mobilinterneten bármiért benyújthatják a számlát, átlátható az üzleti modell. Állítólag az ügyfelek hajlandóak fizetni.

Gatyaszíj

A Telenor jövőfejlesztője szerint a mobilokon jelennek majd meg először az áttörő hírek, a bolti vásárlók pedig online ellenőrzik majd, hogy melyik farmert melyik boltban kapják meg olcsóbban. A pofátlanul drága Oslóban mondjuk nem éreztünk késztetést a vásárlásra, az ezerötszáz forintos sör és a hatszáz forintos csokiszelet láttán azonban már sejtjük, hogy a fiatalok egy kis önmegtartóztatással lazán kifizetik a mobilszámlájukat, a hatszáz forintos számokat, meg az ezerötszáz forintos játékokat.