Ambrus
-7 °C
3 °C

Képek betűtésztából

2002.04.02. 10:41
A szabványos hétbites ASCII kódtáblát 1968-ban, egy évvel a woodstocki fesztivál előtt véglegesítették. Tervezői feltehetőleg nem gondoltak arra, hogy a kis- és nagybetűs angol ABC, 10 számjegy és néhány egyéb írásjel segítségével akár rajzolni is lehetne. Pedig.
A világ tele van kifutó technológiákkal. Az informatika világa mégannyira, sőt, mondhatjuk, hogy a hipergyorsan fejlődő IT-ipar rekordmennyiségben gyártotta ezeket: csöves számítógépek, ferritmágneses és szalagos adattárólók, floppylemez, VR-sisak. Jó részüknek legalább volt értelmes célja, vagyis használhatóak voltak a maguk idejében, vannak azonban olyanok, melyek csak áprilisi tréfaként értelmezhetőek: ilyen például a WAP, az oplogóként küldhető időjárásjelentés, vagy az ASCII Art projekt.

AA, mint ASCII Art

Az ASCII-művészeti projektet két cseh demoscener fiatalember, Jan Hubicka és Kamil Toman indította 1997-ben. A szerzők legégetőbb problémája éppen az volt, hogy frissen vásárolt, máskülönben erősen használt Hercules monitorjaikon nem tudták megjeleníteni a Linux Texas Users Group konzolcowboykalapos pingvint formázó logóját. Nosza, kis nekiveselkedés, pizzásdobozok, kólásflakonok és számlák, majd pár nap után előállt az első image-ASCII konverter.

Ronda volt

Az első szolúció kellően ronda képet adott - nyilván a képrészleteket karakterré konvertáló eljárás kezdetlegessége miatt. Az e feletti kesergést hónapokig tartó semmittevés, majd újabb nekigrás követte. A szabadon letölthető fügvénykönyvtár legutóbbi - 1.4-es - verziója már közel egy éves. Az általa nyújtott teljesítmény elfogadható: Jan Hubicka nagy örömmel konvertolta ükapja amatőr fotóit, a megoldás sikerét azonban leginkább a rá épülő fejlesztések igazolják.

Mozgókép igazán beteg agyúaknak

A sourceforge.net-ről ingyen letölthető képkonvertáló csomag elvileg bármilyen szoftverbe behegeszthető - a karakteres Quake és a konzolos TV már nem újdonság a linuxos világban. Az AATV betűszóra keresve könnyen megtalálhatjuk az azonos nevű, debian csomagként telepíthető karakteres TV-tuner szoftvert (ami egyébként egy 19"-os monitoron már egészen nézhető), sőt létezik még Doom-klón és konzolos mpeg1-lejátszó is. De a sornak vége szakad. Az ötlet vicces, az ASCII és ANSI-grafika híveinek biztos megdobbant a szíve, de a történet itt véget ért. Az AA projektnek vége, mára játékká silányult.

Star Wars ASCIIMATION
Unatkozó informatikusokkal valószínűleg Dunát lehetne rekeszteni, a neten ugyanis fellelhető a Csillagok háborúja ASCII animációs változatban is. A Java appletben 15 frame/sec sebességgel futó karakteres film a teljes negyedik epizód történetét foglalja majd magába, ha egyszer elkészül. A FAQ-ból megtudhatjuk, hogy Simon Jansen, a készítő egyszerű texteditort használ, kockánként szerkesztve a filmet - nem csoda, hogy az 1997-ben kezdett filmből még most is hiányoznak jelenetek.