Emma
3 °C
10 °C

Japán sakk és az agy titkai

-1.11.30. 00:00
Amióta az IBM Mélykék számítógépe 1997-ben megverte a világbajnok Garri Kaszparovot, egyre több tanulmány lát napvilágot sakk és emberi agyműködés, sakk és mesterséges intelligencia párhuzamairól. A speciális japán változat, a sógi kapcsán szintén megindultak a játékosok agytevékenységére összpontosító kutatások.
A sógi iránt azért is fokozott az érdeklődés, mert valószínűleg ez az egyetlen olyan sakktípus, amelyben a Homo sapienset még hosszú ideig nem győzik le a számítógépek.

Sógi-történelem

A játékot ugyan japán sakknak hívják, ám az eredetitől és a nyugati világban ismerttől leginkább ez a változat tér el.

Mindkettőnek az indiai csaturanga az őse, ami nyugat felé hódítva, a mi játékunkká fejlődött, északi irányban viszont – kínai közvetítéssel, legkésőbb a XVI. századig –, a távol-keleti szigetországba már egy teljesen megváltozott variáns jutott el, és vert gyökeret. Szabályainak kialakulását döntő módon meghatározták a korabeli Japán társadalompolitikai viszonyai, az állandósult belháborúk.


„Ennek köszönhetően a sógiban van egy nagyon nagy eltérés a többi sakkhoz képest, és ez az úgynevezett visszatevés-szabály, amely egészen megváltoztatja a játék jellegét” – olvassuk a Wikipédiában. „A visszatevéses szabály ahhoz hasonlít, mint amikor Japánban az ellenséges ház elfogott zsoldosait a fogva-tartó ház bevethette a csatában. A valós történelemben a zsoldosok sokszor ezt választották a halál helyett. Az így átállt hűségét az biztosította, hogy családtagjaikat túszként fogva tartották.”

Az évszázadok során – a táblamérettől és a kiegészítő bábuk számától függően – különböző sógi-változatok alakultak ki. Minél nagyobb a tábla, annál inkább tűnik háborús játéknak. De létezik olyan variáns is, melyben kettő helyett négyen mérkőznek meg.

Szabályok, taktikák

A legismertebbnél – a hivatalosnál – a tábla mérete 9x9-es, a vonalakat arab számokkal, a sorokat számoknak megfelelő kínai írásjelekkel jelölik. A bábuk több-kevesebb hasonlóságot mutatnak a nyugati sakkal, de vannak speciálisak is (arany- és ezüsttábornokok, sárkány, stb.), míg a lépésszabályokban szintén bőven akadnak eltérések. A bábuknak nincs színe, irányuk határozza meg, kihez tartoznak. „A lépésszabályokon kívül egy jelentős különbség, hogy az ellenséges térfél utolsó három sorába lépve a legtöbb bábu előléptethető, és így erősebb lesz (új lépéslehetőségeket kapnak).” (Wikipédia) A leütöttek pedig sajátokként tehetők vissza! Ha nem tesszük be, saját oldalunkon gyűjtjük őket, amit ellenfelünknek látnia kell a hosszútávú tervezéshez.

A góra is emlékeztető sógi főként a visszatevéses szabály miatt különbözik a nyugati sakktól, és kíván meg más taktikát. A japán katonai hagyományokból fakadóan harciasabb, agresszívebb. Cél az ellenfél minél előbbi bemattolása. A védekezéssel kevesebbet törődnek – a királyt ugyan igyekeznek elrejteni („borz-védelem”, „hajó-védelem”), de nincs erre vonatkozó külön lépésszabály.

Sógi-agy

A Japán Sógi Szövetség és a Fizikai és Kémiai Kutatóintézet közös terve a hivatásos játékosok agyműködésének vizsgálata. A sógimesterek játszma közbeni gyors döntései, váratlan lépései régóta felkeltették a tudományos közvélemény érdeklődését, s úgy vélik, pontos megfigyelésük sokat segíthet az emberi elme titkainak feltérképezésében.

A sóginak természetesen számítógépes változata is létezik. Miért működik másként a mesterséges intelligencia és az emberi agy, mi a különbség köztük? – teszi fel a kérdést Kurio Yonenga, a Szövetség elnöke.

„Eddig állatok agyán tanulmányoztuk a gondolkodási folyamatokat” – jelentette ki Hitoshi Matsubara (Hakodate Egyetem). „Abban bízunk, hogy a sógi-közösséggel való együttműködés új felfedezésekhez vezet.”

Ősszel egy hivatásos játékos és egy sógi szoftver összecsapása során a humán résztvevő agyát, agyhullámait mágneses rezonanciás képalkotásra alkalmas műszerekkel mérik majd. A legérdekesebb kérdés, hogy elméje milyen speciális tevékenységet végez meccs közben. A kutatók arra ugyancsak választ szeretnének kapni, hogy mennyiben különbözik az amatőrök és a profik agya.

Az eredményeket az agykutatás mellett valószínűleg a pszichológiában, az orvostudományban és a robotikában is hasznosítani fogják.