Százmilliós reklámkampánnyal indul a Microsoft keresője

A cég nem akarja a véletlenre bízni a kereső sikerét (és azon keresztül az újabb hódítási kísérletet az online hirdetési piacon), és százmillió dolláros hirdetési kampánnyal indítja útjára a szolgáltatást.

A százmillió dollár már önmagában is ijesztően nagy számnak tűnik, de annak tükrében még inkább az, hogy tavaly a Google teljes céges reklámkerete nagyjából 25 millió volt, annak is közel a felét a híresen kreatív álláshirdetéseikre fordították.

A Microsoft az Apple elleni, meglehetősen agresszív és negatív hangvételű kampánya után most éppen az Apple-t utánozza a Bing bevezetésekor. A példakép az iPhone, ami a cég szerint nagyon hasonló helyzetben volt a megjelenésekor, mint most a Bing: egészen újszerű élményt adott a felhasználóknak, akiket nem meggyőzni kellett arról, hogy milyen jó az új telefon, hanem megmutatni azt, hogy olyan funkciók is létezhetnek egy telefonban (érintőképernyő, alkalmazások letöltése), amiről eddig nem tudtak, így nem is hiányozhatott nekik az eddigi készülékekből.

Az ígéretek szerint hasonlóképpen fogja felborítani az internetes keresésről alkotott eddigi képünket a Bing is – bár erről sokkal többet egyelőre nem árultak el a microsoftosok, csak olyan célzásokat ejtettek el, hogy a találati listák rendszerezése és tálalása a lényeg. A cég kutatása azt mutatta, hogy a felhasználók 65 százaléka elégedett a mai keresőmotorokkal, viszont a keresések 42 százaléka utólagos finomításra szorul, és a keresőoldalakon a kattintások negyede a „vissza" gombot nyomja meg, ami azt jelenti, hogy a találatként adott oldalon nem felelt meg a felhasználónak, és visszamegy újra próbálkozni.

A Microsoft ezt a réteget próbálja megfogni a Binggel. Nehéz dolga lesz, nemcsak azért, mert a Google neve az online keresés szinonímájává vált, de összekapcsolódott a megbízható eredmények fogalmával is. Egy felmérésben a tesztalanyoknak osztályozni kellett a keresésükre kapott találatokat, és rendszeresen jobb pontszámokat kaptak a Google logó kíséretében megjelenő listák, akkor is, ha azok valójában nem a Google-től, hanem valamelyik konkurens keresőmotortól származtak.