
Az ilyen jellegű pereket rendre el is veszítette a cég, de mire érdemi változtatásokra kényszerítették volna ilyen téren, az Explorer 90 százalék körülire növelte a részesedését a böngészőpiacon (amiből az elmúlt években, elsősorban a Firefox térhódítása miatt jócskán veszített).
Az egyik, régóta húzódó per és tárgyalássorozat eredményeképpen az EU-ban a cég a konkurens böngészőknek is ugyanolyan teret köteles engedni, mint a sajátjának. A Windows következő verziói a telepítésnél fognak rákérdezni, milyen böngészőt szeretne a felhasználók, a már feltelepített példányokhoz pedig a következő, menetrend szerinti frissítéskor érkezik egy patch, ami ezt kezeli.
Az összes olyan Windowsnál, ahol az Explorer az alapértelmezett böngésző, egy 12 alternatívát ajánló ablak fog felugrani a következő frissítésnél. Öt nagyobb (Internet Explorer, Firefox, Opera, Chrome, Safari), és hét kisebb (Sleipnir, Green Browser, Maxthon, Avant, Flock, K-meleon és Slim) közül választhat a felhasználó. A választott böngészőnek aztán a Windows automatikusan telepíti a legfrissebb verzióját, és alapértelmezetté teszi a rendszerben.
A cégek kérésére a lehetőségeket véletlenszerű sorrendben sorolja majd fel a Windows, hogy ne érhesse az a vád, hogy a lista első helyezettjét sugallja telepítésre. A Microsoft felhasználja ezt a lehetőséget arra is, hogy az Explorer régebbi verzióiról az új, 8-as változatra váltásra bíztasson mindenkit.
Szakértők egyelőre nem bocsátkoznak találgatásokba afelől, hogy ez a rendszer hogyan fogja átalakítani a böngészők piacán az erőviszonyokat, vagy hogy lesz-e egyáltalán bármilyen mérhető hatása. Azt viszont biztosra veszik, hogy a géphez kevésbé értő felhasználókat alaposan meg fogja zavarni a felugró ablak, nem fogják érteni, mit is kellene választaniuk, és megeshet hogy vírusriasztásnak nézik az egészet.
