A cég siet leszögezni, hogy ezek a kérések általában teljesen jogosak, a törlési kérelmek szinte mindig törvénysértő tartalmakra (gyerekpornográfia, vagy például egyes országokban holokauszttagadás) vonatkoznak, a személyes adatokat pedig rendőrségi nyomozásokhoz szokták kérni. Azt nem árulta el a Google, hogy a kérések közül mennyit teljesít a cég.
A cég két listát tett nyilvánossá, az egyiken az oldalak törlésével vagy a Google találati listáiból való kivételével kapcsolatos kérések, a másikon a felhasználók adatai iránti érdeklődések szerepelnek. Mindkettőnél Brazília áll az élen, aminek az oka a Google közösségi oldalának az Orkutnak elsöprő brazil népszerűsége. A fél év alatt beérkezett több mint 3500 adatkérés és közel 300 törlési kérelem nagy többsége orkutos becsületsértési, rágalmazási és személyiséghamisítási ügyekből fakad. A kérések elenyésző része politikai jellegű, és az ilyeneket általában vissza is szokták utasítani.
A listák élmezőnyében van még India (szintén az Orkut a fő ok), Németország (a nácikkal és holokauszttagadással kapcsolatos szigorú törvények miatt), az USA és Nagy-Britannia. Kína egy nagy piros kérdőjellel képviselteti magát – a Google-lel kötött szerződésük értelmében ezek az adatok államtitoknak minősülnek és nem adhatók ki. Magyarország egyik listán sem szerepel.
Bár a kérések többsége jogos, a Google mégis aggasztónak tartja, hogy terjed az online cenzúra: 2002-ben még csak négy kormánytól érkezett ilyesfajta kérés a cég felé, 2009-ben pedig már negyventől. A cég szerint a cenzúra elleni legjobb fegyver a nyilvánosság, ezért – ha az egyes ügyek részleteit nem is tehetik közzé – a jövőben rendszeresen frissített listákon követhetik nyomon a netezők, hogy melyik kormány hányszor fordul a Google-höz.