Vége az Apple és az Adobe titkos háborújának

Szigorúan nem szakmai definícióval élve a Flash az a technológia, amitől a neten az összes idegesítő pörgő-forgó, zenélő, villogó és animáló izé pörög-forog, zenél, villog, animál és idegesít. Meg ezen a platformon megy a böngészős játékok és az online videók nagy része. A Flash az a technológia, ami ma több, internetre kötött számítógépen fut, mint a Windows.

A felmérések 95 és 99 százalék közé becsülik az internetezők között a telepített Flash lejátszóval (általában a böngészőbe épülő modul formájában) rendelkezők arányát, ami alsó hangon több százmillió gépet jelent. És ha valamit több százmillió gépre telepítenek, az legyen bármi is, rettentő mennyiségű pénz van benne.

Cél a világuralom

A Flash (és fejlesztője, az Adobe) teljes világuralma előtt egyetlen akadály tornyosul csak, az Apple, illetve az Apple-nek az az elhatározása, hogy nem engedi be a technológiát az iPhone-ba, az iPadbe, és ha időközben még kitalál valami hasonlóan trendi kütyüt, akkor abba sem. A titkos háború a két cég között – aminek most elvileg vége – azon folyt, hogy az Adobe szerette volna elérni a Flash-támogatást az Apple-nél, ezzel nagyjából egyeduralkodóvá válni az online animációk, interaktív tartalmak és streaming videók terén, és az ilyesmiket kiszolgáló Flash Media Streaming/Interactive Server technológia licencelésével raklapszámra keresse a pénzt.

Már amíg el nem terjed annyira a hasonló funkciókkal rendelkező HTML5 szabvány, hogy az komolyan veszélyeztesse a Flash pozícióit. Bár a Microsoft tömött pénztárcájával támogatott Silverlightnak sem sikerült ez, szóval nem lehet egy kimondott sétagalopp a Flash-nek ellenállni.

Az Apple mégis megtette, és roppant változatos indokokat hozott fel emellett. A jó indokokra persze szükség is volt, hiszen a közhiedelemmel ellentétben az Apple-júzereknek csak aránylag kis része Stockholm-szindrómás, a többieknek meg kell magyarázni valahogy, hogy miért nem mennek iPhone-on a Facebook-alkalmazások, a flashjátékok és a weboldalak fele.

Magyarázzák a bizonyítványt

A magyarázatok központi témája a kontroll kérdése. Az Apple (és a cégen belül konkrétan a nagyfőnök Steve Jobs) görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy az övé legyen az irányítás az iPhone/iPad-tartalmak világában.

A legfőbb, hol kimondott, hol kimondatlan érv a Flash ellen az, hogy a technológia egyszerűen nem jó. (Azt persze mindenki tudja, hogy van elég baja a Flash-nek, de az Apple-féle alternatívánál, a semminél azért mégiscsak jobb.) A platformot pécés architektúrára találták ki, így az Apple kütyüinek környezetében, az ARM processzorokkal nem érzi igazán jól magát, lassú, és rengeteget fogyaszt. Vagyis az egyébként is rövid életű akkukat borzasztó gyorsan meríti, és cserébe akadozó, élvezhetetlen animációkat és filmlejátszást ad.

Ráadásul tele van biztonsági résekkel, ami az Apple-nek aztán végképp nem hiányzik: nem azért fésülik át rosszindulatú kódok és sebezhetőségek után kutatva az App Store-ba kerülő alkalmazásokat, hogy aztán sima webböngészéssel szedjenek össze mindenféle kártevőt a telefonjukra az iPhone-tulajok.

Ez mind jól is hangzik, csakhogy. Már 2003 óta léteznek a Flash-nek szuperkönnyű, kis fogyasztású verziói, direkt mobileszközökre optimalizálva, amelyek valahogy az összes többi okostelefon gyártójának elég jók. Arról nem is beszélve, hogy a YouTube-ot csak sikerült azért életre lehelni az iPhone-on, és minden különösebb gond nélkül megy – akkor meg a többi hasonló miért ne menne. Másrészt pont az ne panaszkodjon más biztonsági réseire, aki az egyik leglyukasabb böngészőt, a Safarit teszi a telefonjára. Vagy panaszkodjon, csak ne várja el, hogy komolyan vegyék.

Kinek áll ez érdekében?

A valós indok sokkal inkább az lehet, hogy a Flash beengedése a telefonra és a táblagépre kellemetlen konkurenciát hozna az aranytojást tojó App Store-nak. Elvégre miért fizetne bárki akár egy eurót is egy olyan játékért vagy bármilyen más alkalmazásért, amit megtalál a telefonjával a neten is, tök ingyen?

Hogy az App Store kínálatában szereplő, nagyjából 190 ezer alkalmazás küzöl mennyinek van ingyenes flashes megfelelője a neten, azt megtippelni sem mernénk, de az biztos, hogy minden egyes ilyen pénzt vesz ki az Apple zsebéből, és lelkes fejlesztők kedvét veszi el az iPhone-programok írásától. És nem csak az alkalmazásokról van szó: ha mondjuk a Flash-nek hála működne a Hulu, lehetne ott filmeket és tévésorozatokat nézni ingyen, ahelyett, hogy megvesszük ezeket az iTuneson.

És még egy kiskapu megnyílna, amire a CNN egyik szakértője hívta fel a figyelmet a blogjában: a pornó is beköltözne az iPhone-ra és az iPadre. Márpedig az Apple kínosan ügyel arra, hogy a felnőtt tartalmak ne érjék el a kütyüit, még bikinis képeket is lépes kicenzúrázni a rendszerből. A Flash meghonosításával viszont hirtelen a világ összes videómegosztója működni kezdene, beleértve a pornóra szakosodottakat is.

Kiskapuk

Az Adobe sokáig küzdött, próbálkozott mindenféle light verzióval, és áthidaló megoldásként fejlesztett egy Packager nevű fordítóprogramot, ami bármilyen Flash alkalmazásból iPhone-os programot generál. Na ez aztán végképp betett az Apple-nek, hiszen ez azt jelentette volna, hogy már pécén is lehet iPhone-ra fejleszteni (alapban csak Macen elérhető a fejlesztői környezet), illetve az így készült alkalmazások Flash-verzióit ki lehetett volna tenni a netre, és tűrhetetlen módon az App Store-on kívül is ki lehetett volna próbálni ezeket. Nem is kellett sok az Apple-nek, kitiltott minden, külső fejlesztőkörnyezetben készült alkalmazást a rendszerből.

Ez volt az utolsó csepp a pohárban, az Adobe azzal a lendülettel össze is állt a Google-lel az Androidot támogatni.

Na és akkor most mi lesz, tehetjük fel a kérdést: vajon tényleg megnyerte a háborút az Apple azzal, hogy van egy okostelefonja meg egy táblagépe anélkül a Flash-támogatás nélkül, ami minden konkurensének megvan? Szinte biztos, hogy az Apple készül valamilyen saját, Flasht helyettesítő megoldással. Nem kis varázslatra lesz szükségük, hogy úgy adjanak teljes (de legalábbis a mostaninál sokkal teljesebb) webezési élményt a felhasználóiknak, hogy közben ne lőjék lábon az App Store-ra és iTunesra épített üzleti modelljüket.

Persze nem kell félteni Jobsékat, kivágták ők már magukat ennél trükkösebb helyzetekből is. Még az is lehet, hogy a gyárilag beépített YouTube mintájára egyesével fognak megegyezni a nagyobb, Flash-re épülő szolgáltatásokat adó online cégekkel, és azok egymást taposva fognak igyekezni, hogy keblére ölelje őket az Apple, és bekerülhessenek a világ utolsó Flash-mentes övezetébe.

Vagy tényleg jön, lát, és győz a HTML5, és kezdődik újra az egész kötélhúzás.