Megjelent a Safari 5

Bár a hétfő esti WWDC Apple-konferencia fő attrakciója az új iPhone bejelentése volt, azért csendben egyéb érdekességeket is bemutatott Steve Jobs. A legfontosabb ezek közül az Apple böngészőjének frissítése: az 5-ös verziószámú Safari már letölthető (Macen legalább 10.5.8-as OSX, pécén Windows XP SP2, vagy frissebb operációs rendszer kell neki).

Míg a legutóbbi, négyes verzió többnyire csak kozmetikai újításokat tartalmazott, és a kezelőfelülete újult meg, a Safari 5-ben komolyan átépítették a böngészőt.

Az egyik újítás az új, Nitro nevű Javascript motor, ami az Apple mérései szerint 30 százalékkal gyorsabb a Safari 4 megoldásánál. Az oldalak betöltését tovább gyorsítja a DNS prefetching technológia bevezetése - igaz, ez a Chrome-ban már benne van egy ideje, és a Firefoxhoz is elérhető külső kiegészítő modul formájában.

Egy weboldal tartalma általában több, akár tucatnyi szerverről származik: az egyik helytől jön a szöveg, egy másikról az oldalon levő hirdetés, egy harmadikról a beágyazott videó, és így tovább. Az oldal megjelenítésénél a böngésző a DNS szerverek felé fordul, és egyenként lekéri az összes forrásszerver ip-címét, hogy le tudja tölteni az oldal tartalmát. A DNS prefetching azzal gyorsítja fel ezt a folyamatot, hogy minden oldalon végignézi a linkeket, és már azelőtt begyűjti a hozzájuk tartozó ip-címeket, hogy bármelyikre rákattintanánk. Amikor kattintunk, már nem kell ezeket a lekérdezéseket végigvárni, azonnal az oldal tartalma töltődik.

Mivel az Apple továbbra is ellenáll az Adobe és a Flash technológia terjeszkedési kísérleteinek, logikus lépés volt a konkurens megoldás, a HTML5 szabvány támogatásának beépítése a böngészőbe (a 4-es változatban ezek csak a webfejlesztőknek szánt, napi frissítésű verziókban voltak benne).

A legfontosabb, és egyben legváratlanabb újdonság pedig a külső fejlesztésű kiegészítő modulok engedélyezése, amelyeknek például nagyrészt a Firefox is a sikerét köszönheti. A böngésző mellé csomagolt fejlesztői környezetben HTML5, Javascript és CSS használható a kiegészítők leprogramozására, aztán fel kell tölteni őket a Safari Developer Program rendszerébe, ahol letesztelik, ellenőrzik, hogy nincs-e benne rosszindulatú, vagy instabil kód, majd jó esetben rákerül az Apple hivatalos pecsétje, és szabadon terjeszthetővé válik.

A Safari egyébként főleg Amerikában erős, ott a netezők tizede használja, amivel az Internet Explorer és a Firefox mögött a piac harmadik legfontosabb szereplője. Magyarországon a Chrome is megelőzi a Safarit, így az csak a negyedik helyezett.