Olivér
1 °C
5 °C

Százszorosára gyorsíthatja az internetet egy új technológia

2010.07.02. 16:36
Az MIT egyetem kutatói az optikai és elektromos jelek konvertálását vizsgálták, és úgy találták, hogy jelentős mértékben felgyorsítható a jelenlegi hálózatokon az adattovábbítás.

Évtizedek kutatási eredményeinek mára már a gyakorlat számára is érdekessé vált bemutatására készül egy, az MIT-n dolgozó tudóscsoport, akik idejüket arra szánták, hogy felgyorsítsák az optikai hálózatokon történő adatátvitelt.

Vincent Chan, Joan és Irwin Jacobs új hálózati topológiát mutatnak be egy japán konferencián, aminek az a lényege, hogy az optikai jelek elektromos jelekké való átalakítását (illetve fordítva), gondolták újra, és ígéreteik szerint a már meglévő hálózatokon a jeltovábbítás sebessége százszorosa lehet a jelenleginek, de az sem kizárt, hogy bizonyos körülmények között ezerszeresre is emelkedhet a gyorsulás.

A jelenlegi optikai hálózatokon alapesetben roppant gyors az adattovábbítás, érezhető mértékű lassulás akkor lép fel, amikor egy szálon különféle forrásokból különféle információk egy időpontban érkeznek meg a forgalomirányítóra, a routerre. A router ezeket az optikai jeleket konvertálja elektromos jelekké, mivel egyszerre nem tud mindegyikkel foglalkozni, ezért a várakozásra ítélt információkat a feldolgozásig átalakítva a memóriájában tárolja. A várakozási idő ugyan csak milliszekundumokban mérhető, ám ez a fényjelek sebességéhez képest iszonyúan hosszú idő.

A probléma megoldására a kutatók egy magyarra nehezen fordítható megnevezéssel illetett módszert alkalmaztak, ez a flow switching (kb. áramlásváltás). A közelebbről nem ismertetett metódus nagyjából azt takarja, hogy a kábeleken érkező adatok útját a nagy forgalmú összeköttetés csomópontjai (nodes) között az eddigiektől eltérő módon szervezik, egy olyan egyirányú adatáramlási rendszert, adatáramlási logisztikát dolgoztak ki, ami kizárja azt, hogy a routerekre különböző irányokból különböző adatok érkezzenek egy időben - így ki lehet iktatni a tárolási időt, és a konvertálást is.

Hasonló elképzelések bizonyos mértékig már ma is működnek az interneten: az olyan nagy forgalmú cégek, mint a Google, a Facebook vagy a nagy bankok is az adatáramlás logisztikájával igyekeznek felgyorsítani a hozzáférést, ám ezek esetében két végpont között van meghatározva a prioritásokat előíró, a hullámhosszokon alapuló szabályozás, és kis forgalomnál nem túl hatékony a megoldás, túl nagy forgalomnál pedig szintén nem elég jó.

A flow switching esetében ilyen probléma nem lenne, a sávkihasználást egyenletesre optimalizálták, ha a két végpont között nő a forgalom, a kutatók által kialakított menedzsmentprotokollok új erőforrásokat vonnak be a feladatok újraosztására.

A tudósok egy kisebb hálózaton már tesztelték is az elképzelést, ennek eredményeire támaszkodva állítják, hogy minimum százszoros gyorsulás érhető el. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a lehető legkevesebb energiafelhasználással működjön a módszer.

Ori Gerstelt, a Cisco vezető mérnöke a koncepcióról elmondta, hogy több, a forgalmat gyorsító technológia létezik már, de mind közül ez látszik a legpraktikusabbnak. Ugyanakkor gazdasági okokból szkeptikus a bevezetését illetően, mivel a jelenlegi routereket ki kellene cserélni olyanokra, melyeknek nem kell konvertálniuk, és ez elég drága mulatság. Végeredményben úgy véli, hogy a flow switching jövője a felhasználói igényektől függ: ha kell a jelentősen, nagyságrendekkel gyorsabb net, akkor valószínűleg megéri a befektetés.

A kutatás vezetője, Vincent Chan éppen ezzel érvel, mivel szerinte az online közvetített nagy felbontású filmek, tévéadások olyan mennyiségű adatot fognak generálni, hogy feltétlenül szükséges lesz egy ekkora mértékű hálózatfejlesztés.