További Net cikkek
Számottevő önképző
A tudás forrásai között az iskolai oktatás súlya meghatározó: akik intézményi keretek között vagy önállóan tanultak a számítástechnikáról, azok közel kétharmada kötelező vagy szabadon választható tantárgy, illetve szakkör keretében tette ezt. Minden negyedik válaszadó barátoktól, ismerősöktől is kapott hasznos útmutatást, míg munkahelyi IT-képzésben és egyéb szervezett tanfolyamokon a megkérdezettek ötödrésze vett részt. Az autodidakta tanulás súlya szintén számottevő: könyvekből, folyóiratokból és tévéműsorokból a téma iránt érdeklődők negyede képezte magát, míg az internetet és az interaktív konzultációs lehetőségeket 14 százalékuk használta ki.
Szöveget szerkesztenek
A magyar felhasználók közül legtöbben az általános irodai programokhoz értenek. Ezeken belül is a szövegszerkesztéshez használatos alkalmazások állnak az élen, a felhasználók több mint háromnegyede [77 százalék] ismeri legalább egy ilyen szoftver kezelését. A második, szintén kiemelt helyen a táblázatkezelés, illetve egyéb számítási jellegű feladatok elvégzése áll, a felhasználók közel kétharmada [64 százalék] képes e programokkal bánni.
A többi alkalmazástípus ismerete jelentős mértékben elmarad az eddig említettektől. Adatbázisokhoz, illetve ezek kezelőprogramjainak használatához a számítógépekkel kapcsolatban állóknak csupán mintegy harmada [36 százalék] ért. A prezentációkészítés, valamint az ügyviteli, könyvelő és pénzügyi szoftverek használata, a nyilvántartások kezelése a lista alsó-középmezőnyébe szorult, ezeket a PC-használóknak csak mintegy negyedrésze [24-25 százalék] sajátította el. Hasonlóan alakul a grafikai, illetve multimédiás programok népszerűsége is: a hozzáértők köre szintén a felhasználók negyedrészére terjed ki, bár e csoport korösszetétele sokkal fiatalabb, mint például a korábban említett ügyviteli vagy könyvelőprogramoké.
Fiatal programozók
A honlap-szerkesztés a számítógépes tevékenységek viszonylag új keletű területe. Az e területen szerzett jártasság egyelőre igen speciális tudásnak minősül, és csupán a felhasználók 12 százalékát jellemzi, akiknek túlnyomó része nem meglepő módon az ifjabb [15-24, illetve 25-34 éves] korosztályokból kerül ki. Végezetül szintén a fiatalokra jellemzőbbek a komolyabb elmélyülést és tanulást feltételező programozási ismeretek is - a hazai számítógép-használók 11 százaléka állítja magáról, hogy ismer valamilyen programnyelvet, és közöttük majdnem minden második 24 év alatti.