Többé nem omlik össze a Europeana

Honnan érkezett a Europeanához?

Hosszú évekig dolgoztam kereskedelmi szoftvercégeknél, és tényleg azt hiszem, hogy az elmúlt években a nyílt forráskód sokkal nagyobb kihívássá vált, mint a kereskedelmi terület. Ezért is kezdtem néhány éve saját vállalkozásba.

Megvan még a cég? Mivel foglalkozik?

Kollaboratív szoftverfejlesztéshez adunk tanácsokat. Ahonnan jövök, a Rational, mindig is híres volt arról, hogy erősen ösztönzi legjobb megoldásokat (best practices) alkalmazó szoftverfejlesztést. Nem hiszem, hogy pusztán koncepcionális szinten különbség lenne a kereskedelmi és a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés között. Úgy gondolom, ugyanazt a gyakorlatot kell alkalmazniuk.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást az Europeanánál?

A nyílt forráskód biztosan nem lesz az, mert ezen a területen a legtöbb eszköz nagyon kiforrott. A kihívás, amit az ember a legtöbb szoftverfejlesztési projektnél lát, hogy rengeteg résztvevője van. Azt hiszem, leginkább ez tudja megbonyolítani az európai uniós projekteket. Ha az ember egyetlen féllel szerződik arra, hogy megvalósítson bizonyos célokat, amelyekről világos elképzelése van, akkor nincs könnyű dolga ugyan, de legalább a cél tiszta. A nemzetközi projektek, és főleg az európai projektek nem így működnek.

És a soknyelvű környezet nem gond?

Technikai szinten az is, természetesen. Huszonhét nyelvet kell támogatnunk.

Hogyan definiálná egyáltalán a Europeánát? Nyilván nem könyvtár abban az értelemben, hogy nem tárol információt úgy, ahogy egy könyvtár könyveket.

Bram van der Werf, a Europeana technikai igazgatója

A legjobb definíció ebben a pillanatban a portál. Olyan portál, amely egybehalmozza az európai kulturális örökséget. Összeköti egymással a múzeumokat, könyvtárakat, archívumokat, az audiovizuális tartalmat.

Ha az örökségről beszél, akkor az történelmi örökség? Abba nyilván nem tartoznak bele a napi történések, a hírek.

A ma híre a holnap történelme, szóval igen, foglalkozunk vele. Mindenképpen lesznek kapcsolatok a nagy televízióállomások archívumaival, akár a BBC-ről van szó, akár a magyar televízióról. Egy idő múlva azokat a gyűjteményeket is bevesszük.

Nevezné a Europeanát keresőmotornak? Néztem, mit lehet rajta csinálni, hát keresni, azt lehet.

A keresés nagyon mélyen ott van a Europeana szívében, ahogy ott van bármely portál szívében. Ha az ember megnézi egy portál alapvető működését, látszik, hogy a keresés a portál motorja. Ebből a szempontból igaza van.

A feladatai közé tartozik, hogy felépítsen egy keresőmotort? Vagy van is már?

Ha elérhető nyílt forráskódú kereső, márpedig van egy pár, ott a Lucene, a Solr, akkor mi azzal, hogy hozzájárulunk az open source fejlesztéshez, működésre tudjuk bírni úgy, hogy megfeleljen a mi technikai követelményeinknek, és akkor felhasználjuk őket.

És mi van a költségekkel? Úgy tudom, az EU kétmillió eurót költ évente a Europeanára, ez az összeg helytálló?

Ez nem igazán rám tartozik.

Az összeg nyilván technikai fejlesztésre megy, az Europeana szerzői jogokért nem fizet...

A szerzői jogi kérdés önmagában külön terület. A tartalmat nem mi szolgáltatjuk. Léteznek szerzői jogok által védett, kereskedelmi vagy épp nem kereskedelmi gyűjtemények. Ezeket össze tudjuk gyűjteni, aztán ha valakinek szüksége van a tartalomra, elmegy a Europeanára, rákattint a magyar nemzeti könyvtár linkjére, és az ő szájtjukra kerül. A tartalom tehát nem nálunk van, mi csak megmutatjuk, hogyan lehet hozzájutni. A szerzői jogok kérdése amúgy is trükkös, mert ha a dolgokat digitalizálják, felmerül a kérdés, milyen mértékben védett egy kis méretű kép vagy az a tartalom, amit cache-elünk.

Ha egy magyar intézet szeretne csatlakozni a Europeanához, mit kell tennie? Milyen követelményeknek kell megfelelnie?

Erre nem tudok teljes válaszolni, ez inkább az üzletfejlesztésre tartozik. Ők biztosan tudják rá a választ. De amennyire én átlátom, ha a nemzeti intézmények, akár magyarok, románok vagy franciák, elérhetővé akarják tenni a gyűjteményeiket, és ehhez anyagi fedezetet keresnek, felkeresik az Európai Bizottságot. Ők pedig azt mondják nekik, várjatok csak, Európában már zajlik valami, lépjetek kapcsolatba velük. Különben rengeteg duplikátum keletkezne, hiszen többen foglalkoznának ugyanazzal. Vannak létező gyűjtőszervezetek, mint a Nemzetközi Könyvtárszövetség vagy az archívumok, múzeumok szövetségei, a nemzetközi sajtóügynökségek, és ezek már együttműködnek a Europeanával. Ők lesznek az első partnerek.

Mi okozta a tavaly novemberi rendszerösszeomlást? Megismétlődhet?

Túl sok látogató jött egyszerre. Ennek nem volt köze sem a skálázhatósághoz, sem a sávszélességhez, inkább a váratlan, hirtelen terhelés volt az oka. Az infrastruktúra most már képes kezelni a rohamot. Ha ugyanaz történne, mint novemberben, könnyedén kezelnénk.

Hogyan kell elképzelni a Europeanát fizikai valójában? Vannak szervereik, netán hatalmas szerverparkjuk?

Tavaly még az induló, prototípus-fázisban voltunk, együtt dogoztunk külső cégekkel, ilyesmi. Nem akarunk nagy szerverparkot. Fontosabb, hogy rendes helyünk legyen a kutatáshoz-fejlesztéshez, a szoftver elkészítéséhez, és ha mindez megvan, a többit kiadjuk egy hosztolást végző vállalatnak.

Mit gondol, hol tart majd a Europeana öt év múlva? Adatmennyiségben, népszerűségben?

Öt év a szoftvervilágban hihetetlenül hosszú idő. Ha kétéves ciklust veszünk, az első szakaszban fel fogjuk ruházni web2-es eszközökkel, szemantikus eszközökkel, amelyek önmagában is közeli rokonságban vannak a web2-vel. Azt hiszem, ez 2010-ig megtörténik. Ha hosszabb időre nézünk előre, bár már két év is sok, akkor gondolhatunk web3-as eszközökre, bármik is legyenek azok. Itt még elég sok a mozgás, a web3 elsősorban a mobil számítástechnikáról, a pda-król szól, és az első jeleket már láthatjuk, ott az iPhone vagy a G1, de ez még nem definiált. Az európai projektek stratégiája nem így alakul, ezek a stratégiák kutatóközpontokra és egyetemi kutatásokra épülnek, és ami az egyetemeken történik, valamilyen módon leszivárog az uniós projektekbe.

Miért jött most Magyarországra?

A nyílt forráskódú projekt keretében szeretnék használni számos európai erőforrást. A nyílt forráskód azért jó, mert a fejlesztési folyamatok nem egy helyen találhatók, hanem mindenhol. Így az összes fejlesztő hozzájárul a minőség javításához, ahelyett, hogy lenne egy iroda, ahol dolgozik 10-15-20 programozó. Ezért jöttem, szerettem volna látni, hova lehetne helyezni a Neumann-házat vagy akár kereskedelmi cégeket is, mert a nyílt forráskódú fejlesztés őket sem zárja ki. Elég korai szakaszban járunk még, és minden attól függ, milyen alkalmazásokat fejlesztünk, és azokat mennyire találja vonzónak a világ. A nyílt forráskód csak akkor lehet sikeres, ha vonzó az ajánlat. Vagy úgy, hogy olyan technikai szinten van, amit érdemes használni, és van úgy, hogy nagyon könnyű alkalmazni. A Wordpress azért olyan népszerű, mert nagyon könnyen lehet blogok készítésére használni. Minden attól is függ, hogy a projekt részesei mikorra milyen feladatokat szeretnének elvégeztetni. Akkor szétnézünk a nyílt forráskód környékén, hogy léteznek-e azok a dolgok, amelyeket meg kell csinálnunk. Ha nem, akkor piaci cégeket kell megbíznunk a munkával.

Egy utolsó kérdés az Europeanaról. Nem pont olyan ez, mint a Google?

A Google nagyon általános kereső. A könyvtárakban és az archívumokban, és a többi helyen, nevezzük ezeket professzionális helyeknek, sokkal gazdagabb az anyagok metaadat-leírása. A Google önmagában egy fantasztikus kereső, de leginkább az azonnali felhasználói élményre koncentrál. A Google és az Europeana is bizonyos mértékben kereséssel foglalkozik, de más a fókuszuk.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!