Mária
-7 °C
3 °C

A Google, a blogok és a szabad forráskód

2004.08.24. 11:12
Howard Rheingold, a legendás kaliforniai technológiaguru meghökkentő elmélettel állt elő: az interneten új, a Google, az Amazon, a Wikipedia, a blogok és a szabad forráskódú szoftverek nem tudatos együttműködésén alapuló gazdasági rendszer alakul ki.
Hálózati közösségek

Rheingold mindig izgalmas jövőképekkel rukkol elő, Kevin Kelly a Wired egykori főszerkesztője szerint permanensen tíz évvel előzi meg a korát. 1985-ben írta meg a pc-forradalom krónikáját (Tools for Thought), majd a kilencvenes évek elején a szerveződő hálózatokat, hálózati közösségeket, valamint a virtuális valóságot tanulmányozta (Virtual Reality, The Virtual Community).

Howard Rheingold
2002-ben jelent meg a kétértelmű, Smart Mobs (okos mobilok, illetve okos tömegek) című kötete, melyben a jelen és a közeljövő egyik legfontosabb trendjéről, a mobil kommunikáció és a világháló összefonódásáról merengett. The Next Social Revolution (A következő társadalmi forradalom) a könyv alcíme - Rheingold a mindent átható mobil érintkezési formák, a hétköznapi tárgyainkba és környezetünkbe épített olcsó mikroprocesszorok (pervasive computing) és az állandó online lét együttes hatásaként létrejövő új típusú, ad hoc társadalmi szerveződésekre, csoportokra, mobil virtuális közösségekre utal.

Régi és új technológiák

Legutóbbi, a Business Weeknek augusztus elején adott interjújában, az okos mobilosok tömegein túli horizontra tekint. Egymástól látszólag távoli fejlesztések - weblogok, szabad forráskódú szoftverek, Google - közötti összefüggéseket vizsgálja. Továbbá azt is, hogy a vezető pozíciójú nagyvállalatok miként csapnak le a születőben lévő innovációkra, például a fájl-megosztásra (filesharing). Úgy véli, a történelem során soha nem tapasztalt mértékben óvják az elaggott technológián alapuló üzleti modelleket, az új (digitális) technológiák alkotó destrukciója, az általuk okozott krízis ellenében. Manipulálják a politikai folyamatokat, irdatlan pénzeket fektetnek a lobbizásba, a média kézbentartására. Ugyan sikeresek ideig-óráig, hosszútávon viszont szélmalomharcot vívnak.

Rheingold olyan MP3 blogokra hívja fel a figyelmet, melyekben egy-egy zenekar tagjai maguk javasolják műveik kalózmásolatát, amiből aztán pénzt (meghívásokat, közönséget, stb.) csinálnak.

Online szerveződő jövőgazdaság

Mi felé haladunk? - teszi fel a kérdést. Egyfajta kollektív cselekvés irányába; a résztvevők nem tudatosan kooperálnak egymással. Például a Google esetében: a felhasználók jóvoltából a kereső újabb és újabb linkekkel egészül ki. Nem a Google-hoz akarnak hozzátenni, hanem a köz hasznára.

Ugyanezt látja az Amazonnál is. Szabadon írhatjuk kritikáinkat, egy-egy könyv, stb. mellé több hasonlót javaslunk, terméklistákat gyártunk le, megosztjuk választásunkat barátainkkal. A tanácsok rendkívül hasznosnak bizonyulnak a későbbiekben.

A Wikipedia online enciklopédia önkéntesek munkája - ötven nyelven és ingyen írt ötszázezer cikk, szemben az Encyclopedia Britannica dollármilliós költségvetésű ötvenezrével.

A szabad forráskódú szoftverek szintén ebbe a "rendszerbe" tartoznak. Még ha nem is tesz semmit az adott felhasználó, akkor is bővíti a kört. Alkalmasint pedig jelent egy bugot, s máris aktív résztvevő lesz. Rheingold a Yale-en jogot tanító Yochai Benkler nyitott spektrum kategóriájával él: a hagyományos felfogás szerint a gazdaságot, a termelést a piac és a cégek szervezik. A nyitott forrással viszont egy harmadik, a p2p (peer-to-peer) gyártást példázó szereplő lép színre.

Gyerekcipőben járó feltalálók

Mindez a sok aprónak tűnő aktivitás együtt nemcsak az üzletelés módjait, hanem magát a gazdaságot is átalakítja. Új rendszer körvonalazódik. Még nem tudni pontosan, hogy mi, hiszen az elején járunk csak. A változásra mindig legfogékonyabb, a legmeghökkentőbb ötletekkel jelentkező tizenöt éves feltalálókkal, az Amazonnál is hatékonyabb termékajánlókkal, soha nem látott méretű online enciklopédiákkal.