Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net inet cikkek
A nyolcvanas évek végétől kezdve Magyarország is egyre több szállal kapcsolódott az internethez, majd a kilencvenes évek elejétől állami irányítás alá került a hálózat építése és használata. A növekvő kormányzati bürokrácia alól szabadulva 1992-ben létrejött a hazai internet első önkormányzata, a Hungarnet Egyesület, majd három évre rá az első hazai internet-gerinchálózat, a HBONE. Az egyesület szabályzatban fektette le a hálózat felhasználásának feltételeit, tilos volt például mások zaklatása és az üzleti célú használat.
A magyar internethálózat kialakulásának története az osztrák hálózathoz kötődik. Az egységes Osztrák Akadémiai Számítógéphálózatot (Österreichische Akademische Computernetz) rövidített nevén az ACONet-t az osztrák kormány hozta létre 1981-ben az egyetemi számítógépközpontok és kutatóhelyek összekapcsolásával. Az ACONet az internettel 1985-ben kapcsolódott össze . 1986-ban megalakult az osztrák ACONet Egyesület (ACONet-Verein), mely valamennyi osztrák egyetemet a hálózatba integrálta.
Svájci kapcsolat Amerikával
Ezzel egyidőben a European Academic Supercomputer Initiative Program (EASI) keretében a bécsi egyetem egy nagyteljesítményű számítógépet kapott. Ez a szuperszámítógép a genfi CERN kutatóközponton keresztül jó minőségű, közvetlen kapcsolatot biztosított valamennyi osztrák felhasználónak az NSFNet hálózatához is.
Az így létrejött ACONet hálózat volt a magja a kelet-közép európai hálózatoknak. A bécsi központ a European Backbone Network (EBONet) Kelet-Közép-Európa felőli végpontjává vált. Az EBONet tulajdonosa eredetileg egy páneurópai nemzetközi hálózatszolgáltató társulás, az EBON Association volt, üzemeltetője pedig ma is a dániai székhelyű EBONE Inc. . A társaság többszöri tulajdonosváltozások után jelenleg döntően magánkézben van. Az EBONet maga valójában az európai számítógépes gerinchálózat.
Az EBONet gerinchálózatát igénybe véve hozta létre az Európai Kutatói Hálózatok Technológiai Támogatásának Szervezete (Delivering Advanced Network Technology for Europe, DANTE) a British Telecom segítségével az EuropaNetet, mely az európai akadémiai hálózati egyesületeket kötötte össze és amelyhez a későbbiekben a magyar Hungarnet Egyesület is csatlakozott.
Itthon 1986 óta hálózatosítanak
Magyarországon 1986 óta folynak kutatások az internet bevezetésére, fejlesztésére az Információs Infrastruktúra Fejlesztés , majd később a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejleszté, NIIF) kormányzati programok keretében . A programok eredeti célja a kutatási központok és felsőoktatási intézmények egységes hálózatba kapcsolása volt. A programoktól függetlenül azonban a kormányzati szintű informatikai koordináció szervezeti rendszere széttagolt és áttekinthetetlennek bizonyult. A szervezeti, felelősségi viszonyok tisztázatlanságának eredménye az lett, hogy a kormányzati szervek sokáig semmiféle eredményt nem tudtak felmutatni ezen a területen.
Az 1990-1994-es időszakban a belügyminisztériumhoz tartozott a közigazgatási informatika koordinálása. Ettől különválasztották a központi államigazgatási informatikát, amely a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá került. A két terület pontos körülhatárolása nem történt meg, az átfedések hatásköri konfliktusokat eredményeztek.
Létrejön az Informatikai Tárcaközi Bizottságí
A Miniszterelnöki Hivatal a problémák feloldása és a magyar internetes fejlődés meggyorsítása érdekében 1992-ben létrehozta az Informatikai Tárcaközi Bizottságot (ITB), amelybe az egyes tárcák delegáltak képviselőket. Az ITB a kormányzati informatikai fejlesztések koordinálására, a kormányzati szintű ajánlások, szabványok, szabályozások létrehozására és érvényesítésére, a központi illetve a nemzetközi források optimális felhasználásának biztosítására jött létre.
Az ITB-ben való szakmai érdekérvényesítés és az eredetileg Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés Programban résztvevő, a szélesebb értelemben vett akadémiai szférához tartozó intézmények képviselete céljából 1992-ben megalakult a Hungarnet Egyesület .
Az internet önkormányzata
A kormányzati szintű internetes szabályozás tehetetlenségét is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a magyar internet első szabályozó szerve, kvázi testületi önkormányzata a Hungarnet Egyesület volt. Az egyesület céljai között szerepelt a hazai és más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, a nemzetközi szervezetekben Magyarország képviselete stb. A Hungarnet Egyesület fő feladatává azonban a Hungarian Backbone Network, azaz a HBONE hálózat kezelése, igazgatása, felügyelete vált.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés Program fő célkitűzése egy az akadémiai szféra valamennyi műhelyét összekötő magyar hálózat kiépítése lett. A hálózat kiépítéséhez 1993-ban kezdtek hozzá , és a belső integrációs cél hamarosan megvalósult. 1995-re létrejött a gerinchálózat, mely az EBONet-en keresztül rákapcsolódott az internetre.
Minden felhasználó a Hungarnet tagja
A HBONE-t a távközlésről szóló 1992. évi LXXII: törvény különcélú hálózatként definiálta. A Hungarnet Egyesület valamennyi, a HBONE hálózatába bekapcsolt felhasználót átfogta, ennek köszönhetően tudott minden felhasználóra kiterjedő kötelező érvényű előírásokat hozni. A szabályozási jogosultságát annak is köszönhette, hogy a Távközlési törvény néhány során kívül az internet szabályozására semmiféle jogszabály nem született, és a hálózat igazgatására, szabályozására egyetlen kormányzati szerv sem rendelkezett jogosultsággal.
Valójában a Hungarnet Egyesület jogi helyzetét tekintve semmiben sem különbözött bármely más egyesülettől, ugyanúgy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései vonatkoztak rá. Egyediségét csak és kizárólag a szakmai specifikációjának köszönhette.
Felhasználói szabályzat
A Hungarnet Egyesület hosszú időn át tartó informális szabályozás után, 1995-ben magára nézve kötelezőként elfogadta az egyelőre még a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program keretein belül készített magyar internetszabályozás első "jogszabályát" a HBONE Használat Szabályait. Mivel a kormányhivatalok nem rendelkeztek külön is tisztázott hatáskörrel bármiféle szabályzat megalkotására, - melynek a harmadik személyekre nézve amúgy sem lehetett volna kötelező ereje - a szabályzat a legitimitását a Hungarnet Egyesületen keresztül, az egyesületi tagokra kötelezően előírható szabályozás következtében nyerte el. Ebben az időben még minden felhasználó az egyesület tagja volt.
|
A kulcsfontosságú internetcímek kiadása is a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program szervei jóváhagyásával a Hungarnet Egyesületen keresztül történt. Megjegyzendő az is, hogy egyrészt a domaincímek mai formájukban csak 1994-től jelentek meg , másrészt ekkor ennek még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget és az egyes intézmények internetes címét a rövidített névből kifolyólag adottnak tekintették.
Koordinációs problémák
Bár hivatalosan a felügyeleti, szabályozási jogkör egyenlőre még a kormányzat, s így a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program testületeinek a kezében volt (azon belül azonban koránt sem voltak tisztázottak a viszonyok), a gyakori hatásköri összeütközések, illetve a hatáskörhiány, valamint a koordináció hiányának következtében a gyakorlati feladatokat a Hungarnet Egyesület látta el.
Az egyre nyilvánvalóbb kormányzati szintű koordinációs problémák megoldására 1995-ben megalakították a Kormányzati Informatikai Irányító Bizottságot (KIIB) néhány közigazgatási államtitkár részvételével. Ténylegesen azonban a KIIB üléseire is az ITB-ben részt vevő informatikai középvezetőket küldték a tárcák, mivel a bizottság érdemi döntésekkel nem foglalkozott. A koordináció így nem javult, csak a bürokrácia fokozódott. Végül a KIIB-t 1997-ben megszüntették.
A KIIB megszűntével egyidejűleg létrehozták az Informatikai és Távközlési Kormánybiztosságot (ITKB). Az ITKB az információs társadalom megvalósításával kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására jött létre, feladatai között a kormányhatározat jórészt olyan területeket jelölt meg amelyekkel az ITB is foglalkozott.
Megerősödött a Hungarnet
A folyamatos kormányzati szervezeti átalakulások, valamint az, hogy a hangsúly a kormányzati oldalon fokozatosan a távközlés - adott körülmények között gazdaságilag nagyobb súlyának köszönhetően - irányába tolódott el, a Hungarnet Egyesület és a tagok autonómiája megerősödésének kedvezett.
A Hungarnet Egyesület autonómiájának legfelső fokát 1997-ben érte el, amikor is a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program keretein kívül, önállóan saját hálózati szabályzatot fogadott el, mellyel a korábbi HBONE Használat Szabályai-t is hatályon kívül helyezte. A szabályzat a már elfogadott nemzetközi normákat követve a Hungarnet használatát szabályozta a rákapcsolódó intézmények és a felhasználók számára.
Saját szabályozást fogadnak el
A szabályzat újdonságát az egyesületi előírásokon túlmutató, nem csak a tagokra, hanem minden felhasználóra érvényes jogszabályszerű kötelező erő megjelenése jelentette. Bár a szabályzat deklarálta, hogy a Hungarnet hálózat az egyesület tagintézményeinek és egyéni tagjainak hálózata, ettől függetlenül önmaga személyi hatályát a szabályzat mindenkire, tagsági viszonytól függetlenül kiterjesztette.
Figyelemre méltó volt az is, hogy az egyesületi új szabályzat egy a kormányzati szervek megbízásából készített, a kormányzat által elfogadott és ajánlott szabályrendszert helyezett hatályon kívül. Összefoglalva tehát, az egyesület tárgyi és területi hatályát tekintve a magyar Internet hálózat, személyi hatályát tekintve pedig bármely természetes vagy jogi személy felett de facto jogszabályalkotó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalommal rendelkezett.
A Hungarnet hálózat használatának szabályzata meghatározta, hogy a Hungarnet hálózat célja a Hungarnet közösség alapszabály szerinti tevékenységének a szolgálata. Megengedett a hálózatnak az alaptevékenységhez kapcsolódó menedzsmenttel, és adminisztratív, információs feladatokkal összefüggő célokra történő használata. Korlátozott mértékben megengedett a hálózat magáncélra (pl. magánjellegű levelezés) történő felhasználása is, ha ez nem jelent üzleti célú felhasználást. Kiegészítő szabályként megjelent, hogy aki a Hungarnet hálózaton keresztül más hálózatba átlép, azaz idegen szolgáltatót vesz igénybe, az az idegen hálózatra érvényes szabályokat is köteles betartani.
|
A szabályozás érdekessége, hogy a Magyar Köztársaság jogszabályai csak szubszidiárius szerepet játszanak. A szabályzat elismeri a magyar jogszabályokat, de azokat saját jogszabályi hierarchiájában csak önmaga, mint az internetes közösség alkotmánya mögé sorolja. A szankciók szabályozásában az új szabályzat a HBONE szabályait követi, ezúttal azonban legfelső fórumként már a Hungarnet Egyesület Elnöksége járhat el.
A szabályzat önmagát alkotmány/törvény szerepűnek tartó vonása abban is megnyilvánul, hogy felruházza a hálózathoz kapcsolódó szervezeteket és intézményeket a Hungarnet hálózat használatának szabályzata előírásainak keretei közötti részletesebb alacsonyabb szintű szabályozás jogával.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
