További Net inet cikkek
Nemzetközi jogi kérdések
A tervezet 2. §-a, valamint 17. § (3) bekezdése a várható szabályozás hatályával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a tervezet hatálya az Európai Unióból a Magyar Köztársaság területére nyújtott szolgáltatásokra nem terjed ki.
Az előírással kapcsolatban nem kerül szabályozásra, hogy az EU csatlakozást követően az EU tagállamokból a Magyar Köztársaság területére nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozóan milyen átmeneti rendelkezéseket kíván a jogalkotó bevezetni, továbbá nem ismert - és ez az irányelv rendelkezéseiből sem állapítható meg -, hogy ezt más uniós tagállam is kölcsönösen biztosítja-e a Magyarországról kezdeményezett szolgáltatásokra vonatkozóan.
Az elektronikus kereskedelem vajon mi?
A tervezet 3. §-a külön definiálja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást, melynek része az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás is. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás definícióval kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy egyszeri értékesítés vajon megalapozza-e az adott szolgáltatás elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként való értelmezését, továbbá olyan szolgáltatók esetén, melyek ugyan bizonyos árukat vagy szolgáltatásokat értékesítenek is, de nem ez az elsődleges tevékenységük (pl. alapítványok, egyházak) az értékesítés ténye már biztosítja-e az elektronikus kereskedelemre vonatkozó és később kidolgozásra kerülő szabályok alkalmazását.
Definíciós problémák
Több helyen a szabályozás tárgyaként a "szolgáltatás" szerepel (pl. 3. § (2) f) pont), amely külön nem definiált fogalom. A törvényi szabályozásnál különösen fontosnak tartjuk, hogy - amennyiben valamely fogalom definiálásra kerül - azt végig következetesen használja a törvényalkotó. A tervezet "információs társadalommal összefüggő szolgáltatás"-ról rendelkezik, így annak használata végig elvárandó, vagy a definíciók között kell feltüntetni, hogy - amennyiben e jogszabály másként nem rendelkezik - szolgáltatás alatt információs társadalommal összefüggő szolgáltatás értendő.
A tervezet 3. § e) pontjában az "Információ" definíciójával kapcsolatban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem minden információ tekinthető adatnak, ezért nem tartjuk szerencsésnek, ha az Információt az adatok meghatározott csoportjaként definiálná a jogszabály, mivel a hang, a kép, a jel is rendelkezik információtartalommal.
A szintén a definíciós részben szereplő "Európai Unió területéről nyújtott szolgáltatás" valamint a "Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás" definíciókban egyaránt célszerűnek tartanánk a szolgáltatás származási helyét az adott szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenység helye alapján meghatározni. Eltérő esetben ugyanis, amennyiben valamely szolgáltató egyes szolgáltatásait más-más államokban levő telephelyeiről nyújtja, nem lehetne pontosan, és az egyes szolgáltatások tényleges származási helyének megfelelően meghatározni a szolgáltatás nyújtás helyét.
Megjegyezzük továbbá, hogy a fenti definícióban a "valószínűsíthető" kitétel nagyfokú bizonytalanságot eredményez, ugyanis a jogszabály alkalmazását, alkalmazhatóságát rontja, teret engedve ezzel is a szubjektív megközelítésnek és jogértelmezésnek.
A kötelező tájékoztatás kérdései
A szolgáltató tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban a tervezet több részében (így pl. 5. § (1) és (2) bekezdéseiben) a szolgáltató egyes információkat "elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan közzétenni" köteles. Jelezni kívánjuk, hogy ezen előírásokban nem tisztázott a jogalkotó szándéka, azaz nem állapítható meg, hogy mi minősül közzétételnek, milyen feltételek szükségesek a közvetlen közzétételhez; továbbá a közzététel megvalósítása hol történik.
A szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének tartalmi kérdéseivel kapcsolatban a tervezet 5. §-át az alábbiaknak megfelelően pontosítanánk. Az 5. § (1) bekezdésének k) pontjában a szolgáltató által nyújtandó tájékoztatás körét kiterjesztenénk a szolgáltató által kínált valamennyi szolgáltatásra vonatkozó információra.
Az 5. § (1) bekezdését kiegészítenénk továbbá azzal, hogy a szolgáltató megfelelően tájékoztassa az igénybevevőket a tájékoztatási kötelezettség körébe eső adatok - folyamatban lévő - változásairól is. (kiemelendő itt pl. a cégjegyzékbe visszaható hatállyal bejegyzésre kerülő cégadatok köre, így pl. képviselő neve vagy székhely.)
Az 5. § (2) bekezdése szerint a szolgáltatónak tájékoztatást kell adni az ellenérték pontos tartalmáról. Kérdés, hogy a szolgáltatást terhelő közterhek milyen - az adott árképzést meghatározó - köréről kell tájékoztatást adni.
A tervezet 6. § (1) bekezdését egyszerűbb megfogalmazásban érthetőbbnek, és precízebbnek találnánk az alábbiak szerint kiegészítve: "A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásaira vonatkozó mindenkor hatályos szerződései feltételeket az igénybevevő számára folyamatosan hozzáférhetővé tenni".
A "tárolja és előhívja" - bár ez az irányelvben foglaltak átemelése - a tervezetben, illetve a magyar jogban általában, nem definiált fogalmak, a tartalomhoz való hozzáférést nem fejezik ki egyértelműen.
A tervezet 6. § (2) bekezdésével kapcsolatban az igénybevevő tájékoztatását kiterjesztenénk arra, hogy létrejött-e egyáltalán szerződés az igénybevevő és a szolgáltató között, amely a felekre nézve jogokat és kötelezettségeket keletkeztet.
Adatvédelmi kérdések
Az iktatás helyett célszerűbb volna arról tájékoztatni az igénybevevőt, hogy a szolgáltató archiválja-e az ilyen szerződéseket, és hogy a szerződéskötést követően kinek, hol és milyen feltételek mellett biztosít hozzáférést a szerződéshez.
Az internetes, illetve egyéb elektronikus kommunikációban rejlő információhoz való hozzáférés egyik formája az ún. lehívás. Ennek megfelelően a tervezet 7. § (2) bekezdés utolsó mondatának végén az "illetve lehívhatóvá" (válik) szövegrész értelemzavaró, megtévesztő, ezért törlendő.
Gyakorlati kérdések
A tervezet 10. § b) és c) pontjaiban hivatkozott "feltételek", valamint "gyakorlat" tartalma nem definiált és nehezen értelmezhető. Ez a bizonytalanság nem csak a felhasználók, de a szolgáltatók számára is jelentős kockázatot rejthet magában, ezért ezekre vonatkozóan a szakmai szervezeteknek kellene ajánlást megfogalmazniuk. (Ki támaszthat, és milyen feltételeket az információ hozzáférésével kapcsolatban? Mit jelent a "széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlat"?
A tervezet 11. § b) pontjában valamint a 12. § b) pontjában a "valószínűsítené" helyett a norma-jellegnek megfelelően célszerűbb volna "valószínűsíti" megfogalmazás.
A tervezetben több helyütt [10. § e) pontja, 14. § (5) bekezdése] említett bírósági vagy hatósági intézkedés esetén fontos kiemelni, hogy megítélésünk szerint csak végrehajtható határozat esetén kellene a szolgáltató számára előírni, hogy az állítólagosan jogsértő anyagokkal kapcsolatban esetlegesen valamely érintett fél számára jelentős sérelmet okozó lépést tegyen (pl. bizonyos tartalmakhoz ne biztosítson hozzáférést). Ennek megvalósulásáig az önszabályozás alkalmazása lenne célszerű.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a 14. § (1) bekezdésében a jogosult általában nem is szerez tudomást a 10. ill. a 12. §-okban megjelölt szolgáltatásokkal kapcsolatban megjelenő jogsértésekről, pontosabban a jogsértő tartalom megjelenésével kapcsolatban e szolgáltatók közreműködéséről.
Hogyan törlendő a nem kívánt tartalom?
A tervezet 14. § (4) bekezdésében a "hozzáférés megtiltása vagy az információ eltávolítása" az angol nyelvű eredetinek sem felel meg teljesen, és nem fejezi ki az elérni kívánt célt.
Az angol szövegben "disable access" - azaz a hozzáférési lehetőség megszüntetése, illetve "removal of content" szerepel. Ez utóbbi a hozzáférési lehetőség megszüntetésével végeredményben azonos, ezért külön feltüntetését nem látjuk szükségesnek. Tekintettel arra, hogy az egyes szolgáltatások körében a tartalomhoz való hozzáférést nem elsődleges forrásként biztosítják egyes szolgáltatók, ezért a fenti két megjelölés helyett a "nem biztosít hozzáférési lehetőséget" megjelölést javasoljuk.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a tervezet 14. § (6) bekezdés c) pontjában a joghatóságra vonatkozó elismerő nyilatkozat hatályát kérdésesnek látjuk. Kérdéses pl. hogy ha egy külföldi szolgáltató ellen a külföldi jogosult alávetésről nyilatkozik, perelheti-e a magyar bíróságok előtt a külföldi szolgáltatót. (Különösen, ha az esetleg nem ismeri el a magyar bíróságok joghatóságát.)
A tervezet 15. §-ában előírt együttműködési kötelezettség tartalma definiálatlan, így teljesítése felesleges vitákra adhat okot a jövőben. Nem világos számunkra, hogy a tervezet 16. § (1) bekezdésében felsorolt foglalkozások köre milyen alapon került meghatározásra. Elképzelhetőnek tartanánk további olyan hivatásokat is, amelyek indokoltan szerepelnének ebben a körben.
Prioritási kérdések
A tervezet 19. § (2) bekezdése említi az elektronikus kereskedelem szempontjából alapvető jelentőségű, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényt. Nem rendelkezik azonban arról, hogy esetleges ellentmondások esetén melyik jogszabály rendelkezései élveznek elsőbbséget.
További hiányosságok tárgyalását nem tartottuk célszerűnek. Célunk, mint fentebb írtuk, egy mindannyiunk javára váló vita generálása, mely talán alkalmas lehet arra, hogy a törvényhozók számára is forrásul szolgáljon és ennek nyomán egy közmegelégedésre számot tartó internettörvény megszületését eredményezze. Következő cikkeinkben a törvényjavaslat aktuális változatát vesszük szemügyre.