Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net inet cikkek
Bizonyára sokak meglepetésére szolgált, hogy a rövid terjedelme ellenére rengeteg szakmai vitát eredményező "internettörvény" tervezete végül is törvényjavaslat formájában a Parlament elé beterjesztésre került és a közeljövőben általános illetve részletes viták tárgya lehet. Az a tény, hogy a törvényjavaslat parlament elé terjesztése időszerű volt-e, még vita tárgyát képezi. A szakemberek szerint jelenleg semmiféle törvényi kényszer, illetve szabályozási szükségszerűség nem áll fenn, mely egy hasonló jogi norma kiadását indokolná.
Különösen tovább bonyolítja a törvényi értelmezhetőségét és a már előterjesztett tervezet besorolását, hogy szintén a már említett internetes rendezvényen a törvény-előkészítési kérdésekbe bevont személyek egyértelműen kifejtették, hogy a közeljövőben (várhatóan 2002 első negyedévében) az internetre vonatkozóan - a szakmai érdekegyeztető fórumok bevonása mellett - külön törvényt kívánnak előkészíteni.
a most előterjesztett törvényjavaslat vajon mit kíván szabályozni?
amennyiben az internettel nem kíván foglalkozni, akkor ezt miért nem vonja ki a hatálya alól?
vajon nincs-e értelme megvárni a tényleges internetes szabályozást és azt vagy egy jogi norma keretei között vagy több normában, de mindenképp kellően egyeztetett módon kibocsátani, addig is a szakmai szervezetek önszabályozásának működését szabad keretek között biztosítani, különösen úgy, hogy az önszabályozás jellegére és terjedelmére vonatkozóan határozott állásfoglalás a jogszabályalkotók részéről még nem fogalmazódott meg.
Ilyen elképzelések mellett persze joggal vetődnek fel a következő kérdések:
Jelen cikkünkben a jelenleg parlamenti vita előtt álló tervezetet/törvényjavaslatot tesszük vizsgálódásunk középpontjába, mely alapján továbbra is olyan áttekintő elemzést kívánunk adni, melynek egyik célja, hogy egyrészt elősegítse a törvényalkotók munkájának megfelelő szakmai támogatását, másrészt olyan kérdéseket vessen fel, mely megalapozott és a nyilvánosság számára bizonyára érdeklődést mutató viták alapját képezheti.
Ismétlődő problémák
A törvényjavaslat - annak ellenére, hogy abban a korábbiakhoz képest számos módosítás került végrehajtásra - álláspontunk szerint továbbra sem ad jogbiztonságot adott jogterületen, sőt az utóbb eszközölt módosítások jelenlegi formában több esetben is további jogviták forrásául szolgálhatnak.
A törvényjavaslattal illetve annak előzményének számító 2001. augusztusi változatával kapcsolatosan már korábbi cikkeinkben részletesen kifejtettük észrevételeinket, ezért a felesleges ismétlések elkerülése érdekében a visszatérő kérdéskörökre - melyek sajnos számukat tekintve nem sokban változtak - csak utalni kívánunk és jelen anyagunkban csak az újabb módosításokkal foglalkozunk részleteiben.
A jelen törvényjavaslat-tervezettel (reményeink szerint egyelőre csak tervezetről van szó, mely építő jellegű átalakuláson fog átmenni) kapcsolatban, korábbi cikkeinkben foglaltakat fenntartva, az alábbi kérdések kiemelését tartjuk továbbra is fontosnak:
EU-jogharmonizációs problémák
A tervezet továbbra is az Európai Parlament és a Tanács információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről rendelkező 2000/31/EK irányelvvel harmonizáló hazai szabályozást törekszik kialakítani, az azon túlmenő jogi előfeltételek megteremtését nem tartalmazza, így jelen formájában hiányos, számos esetben értelmezhetetlen, valamint a gyakorlatban - a tervezet alapján - megoldhatatlan helyzetek kialakulását, illetve megválaszolatlanságát eredményezi.
A tervezet továbbra sem veszi figyelembe az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2001/29 irányelv előírásait, ezáltal a teljes körű harmonizációt elmulasztja.
Hangsúlyozottan fontosnak tartjuk, hogy valamennyi magatartási szabály egy törvény keretein belül, azonos jogszabályi szinten kerüljön kialakításra, mely elvárásnak a tervezet nem tesz eleget.
Ki fogja betartatni?
A tervezetben a végrehajtott módosításokat követően sem található olyan rendelkezés, amely szabályozza mindazon feltételeket és előírásokat, melyek alapján a kibocsátandó törvényben meghatározott előírások ellenőrizhetőek, számon kérhetőek és megfelelően szankcionálhatóak. E kérdéskör különösen azért is fontos mert még egyáltalán nem ismert, hogy az önszabályozás melyik formáját és módját kívánja a törvényalkotó a jövőben alkalmazni.
A tervezetben - annak ellenére, hogy a módosításra vonatkozó szakaszok kikerültek - nem tapasztaltuk, hogy azonos jogterületeket szabályozó jogszabály szóhasználatát, szabályozási körét és a szabályozás módját összehangolták volna. A módosítások elhagyását követően nem került tisztázásra, hogy a tervezet elfogadása esetén azonos területek eltérő szabályainak felmerülése esetén - elsősorban azonos szintű szabályoknál - melyek kerülnek alkalmazásra.
Reklámszabályozási és adatvédelmi gondok
A tervezet most már nem is szabályozza egyértelműen a kéretlen, elektronikus levél útján eljuttatott reklámüzenetek (ún. "spam"-ek) kérdését és a "pop-up ad"-ekkel sem foglalkozik. Korábban külön problémát képeztek az adatvédelmi rendelkezések. Sajnos a tervezet még mindig tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes a jelenleg hatályban lévő adatvédelmi előírásokkal.
Összefoglalva az előbb általános megközelítésben elmondottakat, megállapítható, hogy a tervezet a korábbi kiemeltnek minősített kérdések közül egyelőre egyiket sem tudja megnyugtatóan rendezni, ezért jelenlegi formájában továbbra is kérdéses, hogy a jövőben biztosítja-e a kibocsátásának céljaként meghatározott elektronikus kereskedelem fejlődésének előmozdítását és fogyasztók jogainak megnyugtató védelmét. Az augusztusi tervezethez képest a szövegben végrehajtott módosítások közül csak néhány mutat kedvező változást, így minden valószínűség szerint további módosítások elfogadása és átvezetése szükséges a továbbiakban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
