Natália
-3 °C
7 °C

Portálelemzés és internetdemokrácia

2000.10.24. 20:20
Kapcsolódó cikkek (1)
A program szerint kedd reggel tízkor Sík Zoltán informatikai kormánybiztos beszédével kezdődött volna Tihanyban a kétnapos Internet Hungary konferencia. GG-vel ezért embertelenül korán indultunk, reggel 8-kor már a rakpart dugójában araszoltunk, egy rövid McDonald's pit stop után pedig a sebességkorlátozás figyelmen kívül hagyásával száguldottunk az M7-es buckáin a Balaton irányába. Az informatikai kormánybiztos megnyitóját így is lekéstük volna, a mulasztás azonban nem bizonyult fájdalmasnak, a kormánybiztos más irányú elfoglaltsága miatt ugyanis Erényi István adta elő a Miniszterelnöki Hivatal terveit az információs társadalomra vonatkozóan.
A konferencia valamilyen rejtélyes okból "Az internet-felhasználók konferenciája" alcímet viseli, az egymillió magyar internetfelhasználó helyett azonban főleg az online és offline média képviselői jelentek meg a Club Tihanyban.

Közvetlen internetes demokrácia négy év múlva?

Horváth László, Active Media: "Négy év múlva az interneten szavazhatnak az amerikai állampolgárok"
A délelőtti előadók közül a legérdekesebbnek az Egyesült Államokban élő Horváth László bizonyult, aki ugyancsak merész kijelentéseket tett az internet jövőjét, illetve a telefontarifákat illetően. Horváth, aki a jól menő Active Media internetes médiaügynökség elnöke, azt jósolta, hogy négy év múlva az interneten szavazhatnak az amerikai állampolgárok, ezzel átalakítva a politikai életet.

Mint mondta, léteznek már olyan interaktív szoftverek, melyek segítségével a választók eldönthetik, melyik párt jelöltje képviseli az ő véleményüket. A program kérdéseket tesz fel a felhasználóknak, a politikusok programja alapján pedig eldönti, melyik jelölt céljai egyeznek jobban a felhasználó nézeteivel.

A távközlési cégek ostoba, öreg behemótok

A Matáv magas telefontarifáit illető kérdésre Horváth azt válaszolta, már léteznek interneten keresztül ingyenes telefonszolgáltatást nyújtó cégek. "az ostoba, öreg behemótok" azonban be akarják tiltani az interneten keresztüli telefonálást. Hogy miért? "Csak azt tudom elképzelni, hogy hitbizományi okból." - mondta.

Mint az Indexnek elmondta, az ingyenes internethozzáférést és az ingyenes telefonálást alapjoggá kéne tenni. Az ingyenes telefonszolgáltatást azonban hiába várjuk a telefoncégektől: az Egyesült Államokban az internetszolgáltatók adnak előfizetőiknek ingyenes telefonhasználatot.

A portálok természetrajza

Simó György. Matávnet: "A portálok a városokhoz hasonlóan mesterséges terek"
Délután két szekcióban folytatódott a konferencia, az egyik teremben az új gazdaság, a másikban az új média kérdéseit vázolták az előadók. Uj Péter, az Index hírigazgatója, Simó György, a Matávnet vezérigazgató-helyettese és Vértes János, a Prím Online főszerkesztője a hazai portálok természetéről tartott előadást.

Bár egyesek szerint a magyar portálok nem valódi portálok, mivel amerikai testvéreiknél jóval kevesebb szolgáltatást nyújtanak, Uj Péter szerint a definíció ennél sokkal egyszerűbb: portál az, amit sokan néznek.

A portálok többnyire öt fő szolgáltatást nyújtanak látogatóiknak: navigációt, ide tartoznak a keresők és a tematikus linkgyűjtemények, hírszolgáltatásokat, kommunikációs szolgáltatásokat, vagyis e-mailt és fórumokat, szórakozást és kereskedelmet. A magyar portáloknak, így az Indexnek és az Origónak ugyanakkor érdekes sajátossága, hogy nem szolgáltatásokból fejlődött ki, hanem erős saját tartalmat kínál.

Uj Péter, Index: "Portál az, amit sokan néznek"
Az Index és az Origo mögött, a Prím Online-től és számos nagy külföldi portáltól eltérően nincs offline kiadói háttér, és egyik nagy magyar portál sem követi designban a külföldieket. Ezzel ellentétben például a Centrum.cz és más cseh portálok címlapja nagyon hasonlít a Yahoo-ra.

A magyar portálok mások

A magyar portálok sajátos szerkezete Uj Péter szerint számos okra vezethető vissza. Így a magyar médiapiac sajátosságaira, hiszen itthon nem egy bulvárlap a legnagyobb példányszámú napilap, hanem más országokkal ellentétben egy politikai napilap, a Népszabadság.

Az Index, illetve elődje, az Internetto megteremtői pedig nem portált, hanem újságot akartak csinálni, ennek köszönhető a saját tartalmat kínáló lap.

A portálok mint városok

Simó György szintén a portál fogalmát próbálta definiálni, egy szociológiából kölcsönzött metaforával, városokhoz hasonlította a portálokat. A városokhoz hasonlóan a portálok is azért vonzóak látogatóik számára, mert itt koncentrálódnak a szolgáltatások és a közönség.

A portálok a valódi városokhoz hasonlóan kínálnak bevásárlóközpontokat, találkozási és információs központokat, sőt munkahelyeket látogatóiknak. Mint mondta, a portálok a városokhoz hasonlóan mesterséges terek, melyeket átrendeznek a finanszírozók érdekei és a látogatók igényei.

Horizontális és vertikális portálok

Vértes János, Prim Online: A vertikális portálra esküszik
A program csúszása miatt Vértes János, a Prím Online főszerkesztője kénytelen volt másfél percben vázolni a horizontális és a vertikális portálok mibenlétét.

Mint elmondta, lapja vertikális portál, mely egy konkrét téma, a számítástechnika köré épül adatbázisszerűen. Az elérhető információ ezért szinte bármilyen mélységig lekérhető, szemben a lényegesen több témát csak bizonyos mélységig tárgyaló horizontális portálokkal.