Judit
-2 °C
8 °C

Hogyan védekezzünk a levélszemét ellen?

2003.11.08. 11:02
A hálózati adatforgalom egyre komolyabb és mihamarább megoldandó problémáját jelenti a tömegesen érkező levélszemét, a spam. Bob Parsons, a GoDaddy.com domainregisztrátor cég alapító-igazgatója öt pontban foglalja össze a védekezési módokat.
Egyre többen lépnek fel a spamküldők ellen szervezeti szinten is: a Nem-kért Kereskedelmi E-mailek Elleni Koalíció (CAUCE), az Egyesült Államok Központi Kereskedelmi Bizottsága (FTC), marketinges (DMA), vagy hálózati visszaélésekkel foglalkozó csoportok (IRTF, NAC).

Mit értünk levélszeméten?

A kifejezés a legszigorúbb meghatározások szerint minden nagy mennyiségben érkező, nem várt elektronikus levélre vonatkozik, így az üzleti jellegűek mellett a politikai, vagy vallási üzenetet tartalmazókra is. A CAUCE definíciója alapján a spam azonban főként nem várt, és egyben kereskedelmi célú is (unsolicited commercial e-mail, UCE). Talán a három kritérium együttes jelenléte fedi le teljes mértékben a (felettébb idegesítő) jelenséget. Ráadásul valamennyi ilyen jellegű e-mail nem a feladó, hanem a címzett költségeit növeli, nem beszélve a letöltéssel/olvasással elrabolt időről, a lassuló hálóról, vagy a bedugult szerverekről.

A CAUCE egyébként - mivel a spam nem sérti az Egyesült Államok alkotmányának első, szólásszabadságra vonatkozó kiegészítését - azzal a javaslattal állt elő, hogy az anyagi terheket a kereskedelmi jellegű üzenetek küldői viseljék, illetve azok, akik a költség-megosztásra vonatkozó óhajukat nyíltan kifejezik. Egy híres bírósági esetre hivatkozva, arra is felhívják a figyelmet, hogy az eladóknak, hiába bújnak az alkotmány, vagy bármi mögé, nincs joguk mások otthonába nem-kívánt portékákat küldözgetni. A CAUCE elégedetlen az amerikai szenátus által október 23-án elfogadott spam-ellenes törvényjavaslattal: enyhének, nehezen kivitelezhetőnek tartják, és - szerintük - sokkal inkább a hirdetői lobbi, s nem a fogyasztók érdekeit képviseli.

Becslések alapján az internetszolgáltatók által kezelt e-mailek ötven százaléka, egy átlagos amerikai irodai dolgozó naponta bejövő elektronikus leveleiből pedig száz spam. Döbbenetes számok. És a helyzet Európában sem sokkal jobb.

Parsons öt pontja

Parsons elsőként azt javasolja, hogy az ingyenes szoftverek letöltésekor mindig körültekintően járjunk el, s - ha csak nem érezzük szükségét - még véletlenül se ikszeljük be az adott cég és partnerei további üzeneteinek engedélyezésére vonatkozó rubrikát (opting in/opting out). Főként akkor ne, ha az érintettek nem garantálják, hogy kizárólag maguknak őrzik meg nevünket és e-mail-címünket.

Második pont: ne bízzunk feltétlenül leiratkozási utasításokat tartalmazó, azaz válaszmail küldését, vagy az adott honlap látogatását javasló hívatlan levelekben, hiszen gyakran előfordul, hogy a gyanútlan felhasználó az unsubscribe-ra klikkelve, változatlanul kapja a kecsegtető ajánlatokat, a soha vissza nem térő lehetőségeket. Sőt, nemcsak ugyanonnan, de más feladóktól is. Az egész leiratkozás esetleg csak azt a cél szolgálta, hogy meggyőződjenek: tényleg a helyes címre küldték levelüket. Mindenesetre - a későbbiekre gondolva - alaposan jegyezzük meg leiratkozásunk időpontját.

Harmadik pont: találjuk meg az üzenet küldőjét a valamennyi regisztrált domaint tartalmazó, azokról információval rendelkező nyilvános online adatbázisokban, "ki kicsodákban?" (whois) kutakodva.

Negyedik pont: a megfelelő helyre (előbb a domain-intézőhöz, majd a host-szolgáltatóhoz, végül az Internet-szolgáltatóhoz) juttassuk el a levélszemétre vonatkozó információnkat, hiszen azok általában spam-ellenes, fogyasztóvédő stratégiákat alkalmaznak, különböző módokon vethetnek eleget a további levélözönnek.

Ötödik pont: az előzőeknél is fontosabb azonban egy jó, vagy inkább intelligens szűrő (spamfilter) beszerzése.

Bayes-féle módszer

A leghatékonyabb, bejövő leveleink közül az igazi maileket a gyanúsaktól személyes preferenciáinknak megfelelően elkülönítő, "önmaguktól tanuló" (self-learning) MI-jellegű filter a Bayes-féle valószínűségi elméleten alapul. Többek között szavakat, mintákat, s a feladót vizsgálja, pontoz, majd a pontokat az előre definiált küszöbértékkel veti össze. Amennyiben az adott e-mail nem haladja ezt meg, akkor továbbítható. Ha túl magas a pontszám, vagy spam jelzéssel a többi levél közé, vagy eleve, a "szemétnek" nyitott folderbe kerül.

A küszöbértéken természetesen tetszés szerint, különböző e-mail fiókjainknak megfelelően változtathatunk. Személyes levelezésünk esetében például magasabbra, a kereskedelmi jellegűeknél alacsonyabbra állíthatjuk. A filter bizonyos idő után alkalmazkodik a felhasználó e-mail szokásaihoz, mintáihoz, önmagától tanul, új típusú spamokat ismer fel, azaz hatékonyan végzi munkáját.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.