Miből lesz a 3.0?

Az MIT-n villamosmérnöki és számítástudományi diplomát szerzett Sramana Mitra, Szilícium-völgyi vállalkozó és technológiai tanácsadó szerint a Web 3.0 a tartalom (content), kereskedelem (commerce), közösség (community) és kontextus (context) négyesnek a személyre-szabottsággal (personalization) és vertikális kereséssel (vertical search) való összekombinálása. A jelenség a következő képlettel írható le: Web 3.0 = (4C + P + VS).

1.0, 2.0

Az 1.0 a világháló dotcom lufi kipukkadásáig tartó hőskorára vonatkozik: kialakult az online kereskedelem, létrejöttek a nagy internetes cégek (Yahoo!, Amazon.com, eBay, stb.), adásvételi szokásaink átalakultak, a keresés megszokott online tevékenység lett. Igyekeztünk megismerni, majd belakni a teljesen új univerzumot.

A 2.0 jelenségcsoport a légvárak összeomlását és az ezredfordulót követő években kezdett fontos tényezővé, az utóbbi esztendőkben pedig fősodorrá válni. Többezer kis cég, közösségi hálózatépítés (MySpace, Facebook és mások), online kapcsolatkeresések, barátságkötések a főbb jellemzői. A hálót megtanultuk szociális célokra is használni. Blogok, wikik, poadcast-ek, cikkalji kommentárok formájában elszaporodott a felhasználók által generált tartalom. A média hagyományos egyirányúsága fokozatosan adta át a helyét az immáron nem szlogenként, hanem ténylegesen funkcionáló interaktivitásnak.

Az általános, horizontális keresőmotorok szomszédságában felbukkantak a vertikális (és kisebb mértékben lokális) irányultságú testvérkék, a Google pedig egyesíti a kettőt (Universal Search). A vertikális keresés lényege, hogy a motorok nagy adatbázis helyett szűkített részhalmazban kutakodnak, bizonyos területekre specializálódnak. Tehát, ha angol nyelvterületen szeretnénk ablakainkat megjavíttatni, a Windows hibaelhárítási megoldásai helyett lakásfelújítással kapcsolatos ötleteket kapunk. Azt, amit tényleg akartunk.

3.0

Sokan – nem alaptalanul, de leegyszerűsítve – egyenlőségjelet húznak a 3.0 és a Szemantikus Web között. A jelentésalapú technológiák valóban fontos szerepet töltenek be: egymástól független adatrögöket kapcsolnak össze, és helyeznek kontextusba, azaz kezelhetőbbé, könnyebben értelmezhetővé teszik az információt. Az információ még „közelebb” kerül hozzánk, még személyesebb lesz.

A 3.0 azonban főként integráló szerepe miatt jelent hatalmas előrelépést. Egységesen tudjuk majd használni a jelenleg még különálló forrásokat, például utazási bédekkereket és online jegyfoglalást. Nem kell honlapról honlapra barangolnunk, míg megvásároljuk az óhajtott matériát. Összeforrnak, közös környezetbe kerülnek (és – csúnya magyar kifejezéssel – személyre szabódnak) a 2.0 elemei. Még általánosabban fogalmazva: a webtechnológiák eddigi generációi – horizontális és vertikális keresés, közösségi hálózatépítés, stb. – a 3.0-ban egyesülnek. Értelmet nyer Sramana Mitra első olvasásra dodonainak tűnő képlete.

Mindehhez természetesen a jelenleginél komplexebb, még kifinomultabb technológiai megoldások, jobb mesterségesintelligencia-algoritmusok szükségesek. Csak így érhető el, hogy a 3.0-ás környezetben a nyaralásunkért (bevásárlásért, stb.) felelős utazási (és egyéb) ügynök munkáját húsvér személyek helyett személyünkhöz igazított botok (intelligens ágensek) elődeiknél hatékonyabban és gyorsabban végezzék el. Így lesz valóban felhasználóbarát a Web.