A netrádió felől támad az internetadó

Az online rádió az internet csendes sikertörténete. Nincsenek milliárdos felvásárlások, hangos botrányok – viszont ma 70 millióan hallgatnak internetes rádiót, és ez a szám egyes elemzések szerint három év alatt megduplázódik. Azaz duplázódna, ha hagynák. Márciusban a szerzői jogdíjakkal foglalkozó amerikai szervezet, a Copyright Royalty Board új szabályozást vezetett be az online rádiókra. A netrádióknak eddig csak éves díjat és a nyereség bizonyos százaléka utáni jogdíjat kellett fizetniük, ezentúl azonban elhangzott dalonként és hallgatónként 0,11 centet kell leszurkolniuk (ráadásul ezt visszamenőleg 2006 elejétől). Ez a rendszer évente 3,2 milliárd dollárt sajtolna ki az online rádiókból, ami négyszer több, mint amennyi jogdíjat a 14 ezer földi sugárzású amerikai rádió fizet.

Radio Ga Ga

A szabályozás óriási felháborodást váltott ki a jórészt nonprofit netes rádiók üzemeltetőiből, hiszen gyakorlatilag választhattak: súlyos veszteséggel üzemelnek tovább, vagy lehúzzák a rolót. A tiltakozás hatására a CRB illetékesei újragondolták a szabályozást, és visszatértek a régi rendszerhez: brutálisan (hallgatottságtól függően 300-1200 százalékkal) megemelték az alapdíjakat, a jogdíjat pedig az éves nyereség 12 százalékában állapították meg.

A szabályozás május közepén lép érvénybe, és úgy tűnik, ellenzői hiába érvelnek a független zenével (az online rádiók négyszer annyi zenét sugároznak független kiadóktól, mint a földiek), a netrádió-hallgatók vásárlói tudatosságával (egy felmérés szerint sokkal több zenét vesznek, mint akik földi rádiót hallgatnak), vagy azzal, hogy ez a kisebb, hobbiból üzemeltetett netrádiók tömeges pusztulását fogja okozni, a hatóság hajthatatlan.

Ebay-adó

Közben az amerikai pénzügyminisztérium egy olyan törvényt készít elő, amelynek értelmében az online aukciósházak és bolhapiacok bizonyos forgalom felett kötelesek az oldalaikon árusító személyek adatait továbbítani az adóhatóságnak. Az új törvény - bár sok egyszerű felhasználó kedvét is elveheti az online bolhapiacozástól - elsősorban azokat a cégeket célozza meg, amelyek az adózási kiskaput kihasználva kereskedelmi forgalmukat az Ebayen és hasonló oldalakon bonyolítják.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint 700 ezer amerikainak van rendszeres bevétele online aukciókból, és ez már bőven van olyan nagyságrend, ami felkeltheti az adóhatóság figyelmét. A gond az, hogy az ilyen oldalak általában nem kérnek részletes, hosszadalmas regisztrációt, így nem is rendelkeznek a felhasználói adószámával és egyéb személyes adataival, amiket az adóhatóság most számon kérne tőlük. Elemzők szerint a nagyobb oldalak (Ebay, Amazon) is meg fogják érezni a forgalmukban az új szabályozás okozta felhasználófogyást, a kisebbeknek meg egyenesen a létét fenyegeti.

Internetadó márpedig nincs!

Amerikában a Clinton-adminisztráció idejéből származó törvény , az Internet Tax Freedom Act értelmében tilos mindennemű online-adó kivetése a sávszélesség, az adatforgalom vagy akár az elküldött emailek után. A törvény jelenleg 2007 novemberéig hatályos, és miután ezt már kétszer meghosszabbították, illetve mivel közel a 2008-as elnökválasztás, az elemzők nem tartják valószínűnek, hogy gyökeres változás történne a közeljövőben az internetes adójogban. Az online rádiók jogdíja, illetve az aukciósházakban szerzett jövedelem adója azonban nem számít olyan "kizárólagosan online-adónak", ami beleütközne ebbe a szabályozásba.

Ettől függetlenül időről időre felmerülnek ötletek az internet megadóztatására egészen magas helyeken is. 2003-ben az UNESCO dolgozott ki egy javaslatot az emailek 0,01 cent/levél mértékű megadóztatására; az így befolyó évi 70 milliárd dollárt a szegény országok internetellátottságának javítására fordították volna. Tavaly nyáron ugyanez az ötlet az Európai Parlamentben is előkerült: a francia Alain Lamassoure javaslata minden százezer levél után egy eurót kért volna az emailek küldőjétől. Ezek a kezdeményezések rendszerint heves ellenállásba ütköznek az online közösségben, és addig még egy sem jutott el, hogy valaki elgondolkodjon, hogyan is lehetne mindezt a gyakorlatban megvalósítani.

...vagy mégis van?

Amerika tehát az Internet Tax Freedom Act jóvoltából úgy-ahogy védve van a túlbuzgó politikusoktól, akiknek úgy tűnik, folyton az internet szabályozása és megadóztatása jár az eszükben. Európában burúsabb a kép: Németország éppen most készül a havi 5,5 eurós internetadó kivetésére; ezt mindenkitől bevasalja majd a hatóság, akinek a pc-jéhez van internet-előfizetése, de a netezésre alkalmas készülékek (mobiltelefon, játékkonzol, pda) árában is meg fog jelenni.

Francia honatyák az üres adathordozók árába épített szerzői jogdíjat terjesztenék ki a világhálóra. A globális licenc havi hét eurót tenne rá minden internet-előfizetés havidíjára, mondván, ha az ember felmegy a netre, úgyis letölt valami illegálisat, jobb, ha ezt még azelőtt kifizettetjük vele, mielőtt egyáltalán az eszébe jutna.