Újabb koalíció a net semlegességéért

Nem adják fel a harcot a net semlegességéért és annak törvénybe iktatásáért küzdő amerikai cégek és civil szervezetek. Az Adobe, az Intel, a Google, a Microsoft és további több száz érdekelt ritka egyetértésben küzd tovább annak ellenére, hogy a múlt héten súlyos vereséget szenvedett a hálózat semlegességének törvénybe iktatását célzó törvényjavaslat. Az Egyesült Államok képviselőháza nagy többséggel elfogadta ugyan a 2006-os kommunikációs törvényt, de 269-152 arányban elvetette azt a kiegészítést, amely kimondta volna, hogy az internetet mindenki ugyanolyan feltételekkel használhatja, és a telkók nem kérhetnek emelt díjat bizonyos extra szolgáltatásokért.

A hálózat semlegességét ("net neutrality") sokan - a politikusok közül elsősorban a demokraták - az internet éltető elemének tartják: szerintük ez a garancia a netezők egyenlőségére, vagyis arra, hogy minden vállalat, szolgáltató és felhasználó egyforma eséllyel jelenjen meg a neten és férjen hozzá bármilyen tartalomhoz. Ha valamelyik szolgáltató pénzért több erőforráshoz - nagyobb sávszélességhez - jut, mint a többiek, az veszélyezteti a szólás- és kifejezésszabadságot, és rossz esetben oda vezethet, hogy egyes tartalmak egyszerűen eltűnnek az internetről.

Semleges? Nem.

"Sokkal nehezebb lesz elérni a templomot, az iskolát, a helyi vállalkozásokat és az online közösségeket, amelyek fontosak Önnek" - fenyeget frissen felhúzott szájtján, az itsournet.org-on a semlegességpárti koalíció, amelynek tagjai között nemcsak netes vállalkozások (Amazon, Ebay, Google, Yahoo) vannak, hanem hagyományos szoftver- és hardvercégek (Adobe, Intel), sőt kakukktojásként egy megtévedt telkó, a Telekom Austria is.

A szomorkásan mosolygós, egységet sugárzó kampányszájt a militáns beütésű, sötét tónusú "Don't Mess with the Net" (hagyjátok békén a netet) utódja: a hangvételt váltó koalíció most jó érzékkel a családjuk egészségét óvó anyukákat, az otthon tanuló szülőket és az egyszerű emailezőket veszi célba, amikor arra figyelmeztet, hogy lesz oldal, ami lassabban töltődik majd, mint most, sőt "egyes szájtok elérhetetlenné válnak, hacsak nem fizetünk még többet az elérésért. " Az It's Our Net szerint a kisvállalkozások csődbe mehetnek, az iskolák és egyházak képtelenek lesznek eljuttatni üzenetüket a világnak, ha a törvényhozók nem vésik kőbe az internet semlegességét.

Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy a harc, amelyre a netes cégek és a telkók is százmilliókat költöttek eddig dollárban, nem pusztán ideológiai alapokon nyugszik. Ha a telkók a rendelkezésükre álló sávszélesség meghatározott részét pénzért árulják például nettelefon-cégeknek vagy tévétársaságoknak, az nemcsak a demokráciát és az egészségtudatos anyukákat veszélyezteti, hanem azoknak a vállalatoknak a létét is, amelyek óriási profitot termelnek a netes forgalomból anélkül, hogy többet fizetnének az elérésért, mint bármelyik kisegyház.

A telkók érvelése egyszerűbb: a fejlesztések pénzbe kerülnek, és ha valaki a neten akar telefontársaságot vagy tévéadót üzemeltetni, fizessen többet érte.

Mégis igazuk lehet azoknak, akik a hálózat jövőjét féltik a semlegesség elvesztésétől, mert az Amazon, az Ebay és a Google esetében nem pusztán a profitról van szó, hanem a szolgáltatás minőségéről is: az olvasói kommentekre építő könyváruház, az aukciós szájt és a feedbackből sikert kovácsoló kereső annál jobban működik, minél többen használják, ez pedig a kibontakozóban lévő Web 2.0-s mozgalomnak alapmantrája és mozgatórugója is egyben.

A semlegességpárti koalíció most az amerikai szenátus elé terjesztendő, 135 oldalas törvényjavaslatban bízik, amelynek legfrissebb verzióját a héten tárgyalja az 55 republikánus, 44 demokrata és egy független képviselőből álló szenátus. Sok esély nincs.