Árpád
3 °C
12 °C

Másodosztályú polgár a magyar az interneten?

2008.05.04. 10:15
Az ember online fejlődéstörténetének fontos állomása, amikor először veszi rá magát, hogy rendeljen valamit egy külföldi webáruházból. Izgalmas pillanatok ezek: a kiválasztott bolt leinformálva, hogy megbízható-e, a kiszemelt termék leellenőrizve, hogy biztosan nem kapható itthon, bankkártya előkészítve, regisztráció indul. Név megvan, emailcím megvan, válasszunk országot. Guatemala, Guayana, Honduras, Iceland. Hungary meg sehol.

Bár az utóbbi években, főleg az EU-tagság megszerzése óta határozottan javul a helyzet, sok helyen még mindig másodosztályú polgárnak érzi magát az egyszeri magyar az online boltokban. Az olyan feliratok meg, hogy "a világ minden országába szállítunk, kivéve Ghána, Indonézia és Magyarország" rögtön előhozzák az emberből a nyolcvanas évek osztrák bevásárlótúráinak emlékeit a "ne lopjatok, magyarok!" táblákkal a Mariahilferstrasse kirakataiban.

Vajon miért vagyunk kizárva ezekből az online boltokból?

Kártyacsalás, eltűnő rendelések

A webáruházak illetékesei kelletlenül, betanult marketingsablonok mögé menekülve beszélnek a témáról, ha egyáltalán válaszolnak a kérdésekre. "Túl sok volt a magyar rendeléseknél az eltűnt csomag, ezért voltunk kénytelenek feketelistára tenni az országot" - mondja ki aztán meglepő nyíltsággal a Threadless.com pólóbolt ügyfélszolgálatának vezetője. Mivel a cég presztízsének megőrzése miatt az elveszett küldemények helyett azonnal újat küldenek, vagy visszafizetik az árat, a cégnek vesztesége volt a magyar rendeléseken, ezért nem volt más választás, mint a feketelista. Persze nincs minden veszve, rögtön kapunk egy tippet is: próbálkozzunk nem feketelistás országokban élő barátokon, rokonokon keresztül.

A brit Games Workshop (többek között a Warhammer táblás stratégiai játék kiadója) online boltjában szintén nem kívánatos vendég a magyar. Az ügyfélszolgálat udvariasan a telefonos rendelés lehetőségére hívja fel a figyelmet, abból nem vagyunk kizárva, csak az online-ból - a Falkland-szigetek, Litvánia, Lettország, Ghána, Nigéria, Románia, Szerbia és Montenegró polgáraival együtt. Az ok: hitelkártyacsalások, eltűnt csomagok. Szintén a soha meg nem érkezett csomagok kiugróan magas számára hivatkoznak a mozis ereklyékkel foglalkozó Master Replicas online boltnál: itt Ghána, Indonézia, Szingapúr és Törökország került még hasonló okok miatt tiltólistára.

Regisztráció egy online shopban: Hongkong és Izland közül mintha hiányozna egy ország.

Más oldalaknál éppen fordítva megy a dolog: nem kizárnak, ha sok a probléma az országból érkező rendelésekkel, hanem csak akkor engednek be, ha elegen bizonyították telefonos-emailes kerülőutakon lebonyolított vásárlásokkal, hogy nem akarunk lopni. Ilyen például a Bazaar Adriatic, tőlük Kelet-Európából egyelőre csak a lengyelek vásárolhatnak, EU ide vagy oda.

Az elveszett csomagok fosztogatói

"Alapvetően nem postai problémáról van szó; nem azt mondom, hogy a Magyar Posta nem lehet felelős eltűnt csomagokért, de téves prekoncepció az egészet postai problémának feltüntetni - mondja Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője, amikor az eltűnt küldemények miatti feketelistákról kérdezzük. - Egy nemzetközi online boltból rendelt áru szállításában a Magyar Posta az utolsó szereplő. A megrendelő rögtön a Magyar Postával azonosítja, ha egy áru nem érkezik meg, holott a nemzetközi szállítási lánc sokszereplős: feladó ország postája, nemzetközi szállításban résztvevő légitársaságok, nemzetközi repülőterek, ahol a csomagokat átrakodják, újabb légitársaságok, Ferihegy, majd a sor végén sem biztos, hogy a Magyar Posta áll, hiszen a csomagkézbesítési piac sokszereplős Magyarországon is."

A statisztikák látványosak: a posta 37 millió nemzetközi csomagot továbbít évente, amivel kapcsolatban tavaly összesen 232 panasz érkezett. Nyilvánvaló, hogy ilyen arányok mellett az online boltok nem problémáznának - no de akkor hol változik át a 0,0006 százaléknyi eltűnt csomag feketelistát érően magas hibaaránnyá?

Illusztris társaságban a feketelistán.

A titok nyitja az, hogy sokszor nem csomagként, hanem levélként adják fel a megrendelt árut. Míg egy csomagnál könnyen kideríthető, hogy megérkezett-e az országba, melyik postára került, mikor kézbesítették, a levelek útja nem követhető. "Magam legutóbb tegnap kaptam Angliából pár pólót, nem csomagként, hanem sima levélként" - mondja Tomecskó Tamás, hozzátéve, hogy ha egy postai alkalmazottról kiderül, hogy az ő kezei között tűnt el küldemény, azonnal kirúgják.

Kis ország, kis piac

Mi a helyzet az olyan online szolgáltatásoknál, ahol nincs kézzel fogható áru, ami eltűnhet szállítás közben? Miért vagyunk kizárva az iTunesból és az Xbox Live-ból?

"Kis piac vagyunk, és amíg olyan országok vannak előttünk az Xbox Live-ra várók listáján, mint Oroszország vagy Brazília, ne is várjuk, hogy máról holnapra megnyílik előttünk az Xbox360-as multiplayer csaták online birodalma" - vázolja a helyzetet Tóth Gábor a Microsoft Magyarországtól. Saját szerverpark, külön telefonos és internetes ügyfélszolgálat, a kártyás fizetés megszervezése az összes magyar bankkal; ez bizony nem kis befektetés a becslések szerint 10-15 ezer potenciális magyar Live-játékosért.

Akiknek nagyjából tizede már most is használja a rendszert, kamu címről regisztrálva. Bár ez illegális, a magyar Microsoft inkább tűri a jelenséget, mint tiltaná. A kerülőutat láthatóan mindenki ismeri, akit érdekel; erre utal, hogy a magyar Microsoftnak egyetlen fogyasztóvédelmi ügye sem volt még amiatt, hogy a konzol dobozán csak egy apró "az Xbox Live szolgáltatás nem érhető el minden országban" felirat figyelmeztet arra, hogy nem megy itthonról az online játék, legalábbis papíron. Kevés eladott konzol és játék, és nagyon magas kalózkodási arány - emiatt dobják vissza Redmondból a magyar Live-ot sürgető hazai próbálkozásokat.

A hazai rajongók kezdeményezése magyar iTunesért és erősebb magyar Apple-képviseletért.

Az iTunesnál kevesebb szerencsével járunk: a magyar Apple nem foglalkozik az online zenebolttal, minden a kinti központban dől el, ahonnan a kérdéseinkre egy barátságtalan "no comment" választ kapunk csak. Kénytelenek vagyunk innen-onnan hallott pletykákra hagyatkozni: ezek szerint az aránylag kis piac miatt nem lenne gazdaságos egyelőre beindítani a magyar iTunest, más források azt mondják, a magyar szerzői jogi hivatallal akadtak problémák, megint máshonnan azt hallani, az euró bevezetésére vár a cég.

Bár az Apple hozzáállása nem sok jóval kecsegtet, ahogy az Xbox Live-nál, úgy itt is van kerülőút: olyan oldalak, amik direkt arra specializálódtak, hogy az iTunesból kizárt országok felhasználóit féllegális hátsó bejáratokon beengedjék a rendszerbe.

Letagadjuk, honnan jöttünk

Ma még sajnos sok helyen kell letagadnunk, hol lakunk, ha azt akarjuk, hogy kiszolgáljanak. Mit lehet tenni ez ellen? Az iTunes és az Xbox Live miatt már indultak petíciók, sikertelenül persze, de legalább látni belőlük, hogy igyekszik a magyar online közösség.

Tehát a küldemények úgy tűnnek el, hogy nem tűnnek el; az online szolgáltatások úgy nem indulnak el, hogy mindenkinek az lenne az érdeke, hogy elinduljanak. A felhasználók közben kijátsszák a szabályokat, csalnak és hazudnak azért, hogy otthagyhassák a pénzüket azokban a boltokban, ahová nem akarják beengedni őket.