Online kereskedelem ágensekkel

Ezekre a metódusokra leginkább az ember számítási képességeit meghaladó információfeldolgozást igénylő döntések során mutatkozik igény. Az ágensek a piac különböző szektoraiban egyaránt munkába állíthatók: változatos forrásokból jutnak adatokhoz; szűrik, megtisztítják, értékelhető információvá alakítják azokat, s a döntések megalapozásához szükséges minták után is kutatnak. Képesek megállapítani, mi számít újnak, mi nem, mi eredményez többlettudást, miből tanulhatnak. Nincs szükségük azonos lokációra, hálózatokon keresztül, valós időben történő kooperációjuknak szinte semmi nem szab határt.

Ágensalapú döntéstámogatás

A kereskedelmi és a pénzügyi szféráról felvázolt jövőképekben központi szerepet szánnak az ágensalapú döntéstámogató infrastruktúráknak, kialakításuknak. Olyan területeken, mint az automatizált vásárlás, a piac ellenőrzése, a csalások felderítése, stb.

Ha az árlisták hozzáférhetők elektronikus formában, a vásárlás is automatizálható. A minimális elvárás, hogy a csak ideig-óráig aktuális, alkalmanként rendkívül kedvező árfekvés a kereskedő tudomására jusson, figyelmeztesse rá a gépi rendszer. Még ideálisabb azonban, ha a rendszer rögtön meg is vásárolja az adott árucikket, amiben nagy segítségére lehetnek a különböző (ilyen jellegű) honlapokat listázó, figyelő, árakat összehasonlító programok, vagy az árlistákat tartalmazó "közvetítő" site-ok. Az összevetés, valamint a felhasználó szempontjait maximálisan figyelembevevő döntéshozás automatizálásában egyre nagyobb az igény az "intelligens közvetítőkre" (smart intermediary).

Az ágenstechnológiát felhasználva kiépíthető egy, az érintett honlapokat felkutató, monitorozó rendszer. Kulcsszavak alapján kutatna, s hasonlítaná össze a látottakat az e célra létrehozott, megbízható kliensek/partnerek közös adatbázisával. Könnyen kiderítené, mivel foglalkozik az adott site, és jelezné, ha gyanús aktivitást tapasztal.

Online árverések

Márpedig az elektronikus kereskedelem térhódításával tágabb lehetőség nyílik a "gyanús aktivitásokra", például az online aukciók során is. Ágenseink nyomon követhetik, tehetnek érte, hogy az árverés ne átverés legyen.

A hagyományos és az internetes árverések között számos különbség tapasztalható, míg az előbbi pár perc alatt véget ér, utóbbi napokig, sőt, akár hetekig eltarthat. Az internetes árverések megszüntetik az eladó és a vevő közti fizikai távolságot, ugyanakkor a licitáló lemaradhat az óhajtott árucikkről, mert az utolsó pillanatokban nincs online [ezt megakadályozandó hozták létre az automatikusan aktiválódó proxy bidding funkciót: a rendszert megbízzuk, hogy - mindig a legalacsonyabb áron maradva egy megadott (maximális) összegig licitáljon]. Az IP-cím beazonosításával könnyebben leleplezhető az online aukció árfelhajtó licitálója.

A leghíresebb elektronikus árverőház a kisvállalkozásból óriássá lett eBay, de a Yahoo!, vagy a Coca Cola aukciós oldalai szintén ismertek. Az utóbbi időben a hirdetési piacot is elérte az online aukció, amit manapság akár mobiltelefonon lebonyolíthatunk.

Kétfajta aukciós honlapot különböztetünk meg: magánszemélyek közötti árumozgást célzó (eBay), illetve a viszonteladóknak bennragadt készleteik értékesítésére lehetőséget adó oldalakat.

Optimalizáló algoritmusok

Tuomas Sandholm

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen dolgozó, az ottani Ágens-közvetítésű Elektronikus Piacterek (Agent-Mediated Electronic Marketplaces) laboratóriumot vezető Tuomas Sandholm a döntéshozó folyamatokra alkalmazható legjobb szabályokat meghatározó, a folyamatokat automatizáló (a játékelméletből is merítő) módszert dolgozott ki. Módszere nemcsak aukciók, hanem válóperek során, vagy közmunka-projektek kiértékelésekor szintén használható.

Egy, novemberi interjúban Sandholm elmondta, hogy a hatékonyságot optimalizáló elektronikus piactereket építenek, ahol a vevők az általuk előre kiválasztott cikkekre tehetnek árajánlatot. Speciális algoritmusok segítenek eldönteni, melyikük ajánlata a legideálisabb.

"Egy licitáló száz dollárt ajánl A-ért, B-ért és C-ért. Egy másik ötvenet C-ért. Egy harmadik hetvenet B-ért" - szemléltet Sandholm. "Viszonylag könnyen látható, hogy az árverezőnek az utóbbi kettőt kell elfogadnia, mert így tesz szert a lehető legtöbb bevételre, százhúsz dollárra." Viszont a fejszámolás már nem segít, ha tízen, húszan, százan, vagy ezren licitálnak. Ráadásul esetleg nem három, hanem sokkal több árucikkre. Ilyen esetekben nélkülözhetetlenek az MI-technikákkal dolgozó, az optimumot gyorsan kijelölő algoritmusok.