Pénteken van a rendszergazdák napja

A rendszergazdákra, akik a tág meghatározás szerint lehetnek adatbázis-adminisztrátorok vagy akár telefonközpont-felügyelők is, az irodai dolgozók tömegei az egyik nap szentként, a másik nap szörnyetegként, de mindenképpen tisztelettel tekintenek. Kivétel a mai nap: most szimpátiától függetlenül ünnepelni illik.

A klasszikus rendszergazda az, aki - ha jó kedve van - munkakörén kívül helyreállítja a megszakadt AC/DC-letöltést, egy mosolyra megnyitja a tiltott portot a csetnek, élőlábat hegeszt a Word doksiba, és ha szépen megkérik, még arra is hajlandó, hogy csillagcsavarhúzót meg forrasztópákát ragadjon, és összerakjon egy-egy szétrugdosott gépet. Mindig hozzáfűzi, hogy neki nem ez a dolga, de megcsinálja, mert a lelke mélyén szeret bütykölni. Akármilyen kockás a feje ugyanis, a rendszergazda valójában hacker.

De ez ne tévesszen meg senkit. Klasszikus rendszergazda az is, aki ügyetlenke munkatársát egybites júzernek nevezi, legkedvesebb vicce pedig az egyszeri felhasználóról szól, aki pohártartónak nézte a cd-meghajtót. Rossz kedvében a rendszergazda imád alázni, frusztrációját apró gonoszságokkal vezeti le, és ha hülyeséget kérdeznek tőle, ASCII-kódban válaszol.

Sysop ID

Az igazi rendszergazda ezen kívül szigorúan papucsot visel, ha lehet, frotírzoknival, hogy az beszívja az izzadságot; a gatyáján akkora zsebek vannak, hogy 4-5 írott dvd simán beleférjen, pólója szigorúan céges, vagy pingvines, rossz esetben ablakos. Ha ezek alapján sem ismeri fel cégénél a rendszergazdát, nézzen szét az irodában: ha olyan számítógépet lát, amelynek hiányzik a doboza, és mindenféle drótok lógnak ki belőle; ha olyan billentyűzetet lát, amelyből kifeszegették a Caps lockot és más billentyűket; esetleg olyan monitort lát, amelyre szigszalaggal kartondoboz-napellenzőt készítettek, szinte biztos lehet benne, hogy a rendszergazda munkaállomását látja. Ha a szék mellett egy pár kitaposott papucsot is lát, kezdhet aggódni: akkor a rendszergazda szabadságra ment.

Hogyan ünnepeljen?

A rendszergazdák megbecsülésének legegyszerűbb módja, hogy ma egész egyszerűen békén hagyja őket. Semmiképpen ne kérdezze meg például, mit jelent a "Start" ikon a desktop bal alsó sarkában, hogyan lehet "kukacot" csinálni, mi az a "pixel" és mit jelent az, hogy "devnull". Ha pedig hirtelen elszáll a prezentáció, amelyen két hete dolgozik, és a helyén csak kék alapon fehér betűket lát, kapcsolja ki a gépét, hagyja el munkahelyét és szerezze be a sysadminday.com-on felsorolt ajándékok egyikét:

- Csokis süti
- Házimozirendszer
- Fehér LED-es zseblámpa
- Zöld színű lézerpointer (nem piros, zöld!)
- mp3-as lejátszó (lehetőleg iPod)
- BlackBerry pda
- Sony PSP
- Swingline márkájú tűzőgép
- Dvd-lejátszó
- Távirányítású autó
- Lazy-Boy szék

És mit kerüljön mindenképpen? Kerülje a schwaget, mint a tüzet! A schwag (swagnek is mondják) szóróajándék: céges logóval ellátott póló, sapka, bögre, golyóstoll, naptár, határidőnapló, notesz, kulcstartó, tehát alapjában véve értéktelen, szemkiszúrásra használatos biszbasz. A rendszergazdának rengeteg schwagje van már: nézzen csak rá, nincs szüksége többre. Ha igazán jót akar, beszerez egy titokzoknit, egy üveg félédes vörösbort meg egy kis kólát, aztán a rendszergazda keblére borul, és eldúdolja vele kedvenc Commodore-os játékának zenéjét - lehetőleg .sid-ben vagy .mod-ban.