Árpád
-2 °C
9 °C

A közigazgatás fékezi az Ügyfélkapu fejlődését

2006.05.25. 10:30
Apróbb változtatásokkal sokkal jobban működhetne Magyarországon az elektronikus hivatali ügyintézés, magyarán az Ügyfélkapu és a Kormányzati Portál. A közigazgatás azonban a felmerülő problémákra egy dinoszaurusz lomhaságával reagál.

Olvasóink vérbe mártott billentyűzetet ragadtak az Ügyfélkapuval és a Kormányzati Portállal foglalkozó cikksorozatunk láttán: sokan írták, hogy a hivatali ügyintézők meredező szemekkel néztek a kibertérből betévedő ügyfelekre, mint valami ismeretlen állatfajtára, egy olvasó azt állította, hogy a hivatal nyitvatartási idején kívülre kapott időpontot, egy jó humorérzékkel megáldott olvasó szerint pedig az elektronikus ügyintézés ma Magyarországon annyit tesz, hogy villamossal, trolival vagy hibrid-elektromos autóval mehetünk be az okmányirodába. E színes olvasói történeteknek hitelességét aligha tudjuk ellenőrizni, ezért inkább utánajártunk, hogy miért lehettek gondjaink, és a jövőben milyen változások várhatók.

Vannak ügyek

Nagyon úgy tűnik, hogy a közigazgatás rendszere okozza a legtöbb problémát, mert nagyon lassan mozdítható. A több éve tartó "közigazgatási reform" nem váltotta be a hozzá fűződő reményeket. Ha valamilyen újításra van szükség, először a jogszabályok ellenőrzése szükséges, majd amennyiben szükséges - az elektronikus ügyintézés esetén szinte mindig -, hosszadalmas jogalkotási folyamatba torkoll minden változtatási, újítási folyamat, mondta el lapunknak Fábos Zsolt, az Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) szolgáltatásfejlesztési főosztályvezetője.

Mint megtudtam csupán szerencsém volt, amikor az Ügyfélkapu tesztelésekor sikerült kifognom egy nem túl gördülékenyen működő szolgáltatást. Mint azt előző cikkemben megírtam, a lakcímváltozást elintézéséhez szükséges formanyomtatvány mérete miatt nem letölthető, így csak az illetékes okmányiroda kiválasztása, valamint az okmányirodába történő időpontfoglalás intézhető elektronikusan. Annak nincs technikai akadálya, hogy megtörténjenek a szükséges lépések, csak az okmányirodákat kellene érdekeltté tenni az elektronikus ügyintézés folyamatában. (Az okmányirodák finanszírozása azonban csak a hagyományos ügyintézés esetén rendezett, az elektronikus térben nem.)

Szerencsére általában nem vészes a helyzet, 450-500 letölthető dokumentum van, tehát az elektronikus ügyintézés első lépcsőjének tekinthető űrlapok letöltési lehetősége a Kormányzati Portálon jól áll. Fábos Zsolt szerint jól használhatók az előzetes regisztrációt nem igénylő szolgáltatások, és a regisztrációt igénylő tranzakciós szolgáltatások fejlesztése folyamatosan halad előre - első lépésként a pénzügyi területen történtek előrelépések az APEH-szolgáltatások megjelenésével.

Az Ügyélkapu és a Magyarország.hu kormányzati portál működtetéséért felelős Kopint-Datorg vezérigazgatója, Kiss Gábor az Indexnek példákat is mondott az online elintézhető ügyekre: a mozgáskorlátozottaknak nem kell személyesen elmenniük a hivatalba parkolási igazolványukért, jelentkezhetünk felsőoktatási felvételire, és az Ügyfélkapun keresztül belépve bárki megnézheti az Országos Egészségpénztár (OEP) honlapján, hogy saját TAJ-számára milyen gyógyszereket írtak föl, és azok után mekkora ártámogatásban részesült. Ez utóbbival egyébként azt is megtudhatjuk, hogy mennyit dobtunk be a közösbe, hiszen mindenki tudja, hogy egy év alatt mennyi tébét fizetett be, és ebből csak ki kell kivonni a felvett támogatások összegét.

Marad a jelszó

Bár a csipkártya biztonságosabb, mint az adatlopó bűnözők által könnyen lenyúlható jelszavak, egyelőre mindenképpen marad a jelszavas azonosítás, noha az üzemeltetők elismerték, hogy a felhasználónév/jelszó pár nem a legbiztonságosabb azonosítási forma. Az elektronikus aláírás azonban önmagában nem elegendő. Az elektronikus aláírásról 2001-ben megszületett törvény azt vetítette előre, hogy a kormányzati portálon keresztül a közigazgatással folytatott kommunikáció elektronikusan aláírt dokumentumokkal történik majd, de ennek megvalósulására még várnunk kell. Az Ügyfélkapu szempontjából az okoz nehézséget, hogy nem gátolhatják az ügyek elérését a csipkártya kötelezővé tételével, mivel a rendszernek platformfüggetlennek, könnyen használhatónak és a felhasználó számára olcsónak kell lennie, senki sem kötelezhető kártyavásárlásra, ráadásul a lakosság sem elég képzett a használatához: most naponta több ezren keresik föl az EKK ügyfélszolgálatát egyszerű böngészőbeállítási kérdésekkel.

További gond, hogy a digitális aláírás jelenleg nem tartalmaz visszaellenőrizhetően semmilyen személyes adatot, azaz lehetetlen megállapítani, hogy az aláírás és a dokumentum passzolnak-e egymáshoz. Magyarán Kovács József aláírhatja Kiss Pista dokumentumát, és a hivatal csak annyit tud megállapítani, hogy Kovács József aláírása érvényes-e. Erre az lenne a megoldás, ha az elektronikus aláírást kiállító hitelesítési szolgáltató az aláírások mellett az ügyfelek személyes adatait is tárolná, a közigazgatási szerveknek pedig igazolná, hogy az adott ügyhöz kapcsolódóan beküldött elektronikusan aláírt dokumentum aláírója az-e, akinek lennie kell. Az ehhez szükséges infrastruktúrát várhatóan idén kiépítik a hitelesítő szolgáltatók, mondta Fábos Zsolt.

Elektronikus lesz minden

Az ügyintézés digitalizálásában a következő nagy lépés 2007. január elején lesz, amikortól mindenkinek online kell bevallania a járulékait. Ezt követően az Európai Unió által tervezett egységes egészségügyi kártya 2008-ra tervezett bevezetése lehet fontos mérföldkő. Ennek a kártyának az lesz a lényege, hogy az orvos a beteg hozzájárulásával megtudhatja az egészségügyi adatainkat, azaz néhány klikkolással kiderítheti kórtörténetünket, megtudhatja, hogy allergiásak vagyunk-e valamilyen gyógyszerre, így megfelelő kezelést kaphatunk. A tervek szerint az EU-s polgárok nemcsak saját hazájukban, hanem az Unió egész területén kaphatnak majd ellátást, ha be van fizetve a tébéjük.

A jövő egyik nagy kérdése, hogy a magyar állampolgárok kitől kapják majd meg elektronikus aláírásukat. Most üzleti alapon, több cégtől lehet aláírást vásárolni, de az aláírás akár a TAJ-kártya része is lehetne, és elméletileg az állam maga is alkalmas lehet a legyártására és kezelésére. Ez a lépés azonban igencsak megnehezítené a hitelesítő szolgáltatók helyzetét, akik sok pénzt fektettek infrastruktúrájuk kifejlesztésébe, szakembereik kiképzésébe.