'Vannak, akik szerint a tehén vicces szó'

Honnan indult ez az egész?

Jimmy Wales: Nagyjából két évvel a Wikipédia előtt kitaláltam egy önkéntesek által írt ingyenes enciklopédiát. Ez volt a Nupedia. Hierarchikus, felülről vezérelt modellre gondoltam, volt szerkesztőbizottság, a cikkeket több lépcsőben értékelték. Senki nem szerette. Sokan feliratkoztak az elején, aztán nem csináltak semmit. Ekkor találtuk a wiki szoftvert, ami még 1995-ben készült, programozók használták, de széles körben nem volt ismert. Ahogy átálltunk erre a rendszerre, a Wikipédia hirtelen hatalmas siker lett. Az emberek úgy érezték, hogy nincsenek előttük gátak, és végre tudnak dolgozni. Ez volt a legnagyobb előrelépés.

Jelenleg a Wikipédián bárki írhat és szerkeszthet egy cikket, akár név nélkül is. Fenntartható ez a modell hosszú távon?

JW: Úgy gondolom, hogy igen. A legtöbb megválaszolatlan kérdés az angol nyelvű Wikipédiával kapcsolatban jön elő; ez egy hatalmas közösség, és senki nem tudja, hogy mennyire viseli majd el a további növekedést. Az angol Wikipédia több mint 750 ezer szócikket tartalmaz, ez az összes cikk 30 százaléka.

Gondolta volna, hogy a Wikipédia ekkora siker lesz?

JW: Valamennyire igen. Azt nem, hogy ilyen gyorsan lesz ennyire nagy és népszerű, és hogy pár év múlva Budapesten ülök majd és interjúkat adok. Szerintem ez egyszerűen egy nagyon jó ötlet, ami a kezdetektől fogva érdekelte az embereket.

A cikkekhez bárki hozzányúlhat. Hisz abban, hogy az emberek alapvetően jóindulatúak?

JW: Igen. Nagyon fontos tanulsága volt a Wikipédiának, hogy bár a sajtó folyamatosan azt szajkózza, hogy az interneten mindenki tolvaj, az emberek legtöbbje racionális és jóindulatú. Persze itt is vannak bajkeverők, de hát ez olyan, mint amikor csinálsz egy bulit és meghívsz rá 100 embert. Mindig lesznek kellemetlenkedők, de a közösség kizárja őket.

Ha megnézzük a fórumokat, amik abból a szempontból hasonlítanak a Wikipédiára, hogy nincs belépési küszöb és bárki hozzászólhat, azt látjuk, hogy kilencvenes évek végére rengeteg fórum gyakorlatilag használhatatlanná vált: nagy részüket elöntötte a spam és a céltalan vitatkozás. Hogy kerülhette el a Wikipédia ezt a sorsot?

JW: Bár egy fórumban tényleg mindenki hozzászólhat, ez a szabadság annyira végletes, hogy a rosszindulatú felhasználókkal semmit nem lehet tenni. Maga a közösség tehetetlen. Csak azok a fórumok maradnak fent, amiket valaki moderál. Persze a moderálás nem mindig tudja követni a növekedést. A Wikipédiában az a jó, hogy olyan eszközök vannak a szoftverben, amik segítségével a közösség szabályozni tudja magát. Ezek persze nem egyszerű döntések, nagyon nehéz például kizárni valakit. De az emberek nagy része jóindulatú, ezért a közösség is általában jó döntéseket hoz. Mi is tévedünk, de abban nagyon különbözünk a fórumoktól, hogy nem teszünk úgy, mintha itt mindent szabadna, hogy aztán a szabályok teljes hiánya tönkretegye a közösséget.

Mi a szabadság egy társadalomban? Például az, hogy nem csinálhat mindenki azt, amit akar, nem mehetek és ölhetek meg embereket. Ha bemegyek egy kocsmába, akkor nem kezdhetek el verekedni, még ha ez a szabadságom korlátozását is jelenti. A szabadság nem mehet mások szabadságának rovására. A legtöbb moderálatlan online közösségben pontosan ez történik. A másik véglet meg persze az, hogy központilag irányítunk mindent, de az sem megoldás. A kihívás abban van, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Egyre inkább kezdjük kitapasztalni, hogy mi működik és mi nem, az emberek pedig olyan közösségeket keresnek, amik jól funkcionálnak.

A Wikipédián minden oldal minden változata el van mentve. Ez mindig így volt?

JW: Igen, a kezdetektől így működik. Minden cikk minden változata megvan, kivéve néhányat, amit elvesztettünk, amikor átálltunk a szoftver egy újabb verziójára. Ami azért kellemetlen, mert nagyon szeretik megkérdezni tőlem, hogy mi is volt az első cikk. Csak az első oldalt tudom, ez a nyitóoldal volt és ki volt rá írva hogy "helló világ". De hogy mi volt az első cikk, azt már senki sem tudja.

Mekkora ma a teljes Wikipédia? Több terabájt?

JW: Akkora azért még nincs. A képek foglalják el a legtöbb helyet, de a nyers szöveg is sok gigabájt. Az egész úgy néhány száz gigabájt körül lehet.

A kezdetekkor az internet nagyon nyitott és barátságos közeg volt, az emberek a saját nevüket használták, kitették a telefonszámukat a honlapjaikra, aztán a kilencvenes évek végére ez megváltozott. Mostanában viszont megint kezd olyan lenni mint régen, és ennek a folyamatnak a Wikipédia is része. Mi történt?

JW: Szinte mindenki, aki először felment a netre arra gondolt, hogy ez milyen csodálatos, kommunikálhatok és információt cserélhetek a világon bárkivel. Biztos mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor először kapott emailt valakitől a világ másik végén. Aztán egy időben úgy tűnt, hogy az internet csupa olyan hülyeségről szól, hogy vásárolhatunk rajta kutyaeledelt. Mire jó az? Le lehet érte menni a boltba. Meg ott vannak a pop-up ablakok, bár amióta Firefoxot használok, azóta nem láttam egyet sem. Ma már biztos csak azok látják őket, akik Internet Explorert használnak (nevet). Szóval a Wikipédia visszamegy a gyökerekhez: van egy egyszerű, tiszta, átlátható felület.

Mint a Flickr?

JW: Igen. A Flickr is csak egy jó ötlet: töltsd fel a képeidet és mutasd meg őket másoknak. Jó értelemben vett közösségi élmény. A Flickren soha nincs flame war. Nem is értem, mitől ennyire barátságos közeg, remélem nem csak azért, mert a kellemetlen emberek még nem fedezték fel. Lehet, hogy csendben kitörlik a modortalan hozzászólásokat, ki tudja? De bárhogy is csinálják, jól működik. Valaki például feltehetne egy képet Hitlerről és aláírhatná a nevemet - van elég ellenségem, akiknek ez nem okozna gondot (nevet).

Ha már Hitlernél tartunk, nemrég hallottam valakitől, hogy a kedvenc cikke a Wikipédián a "náci miszticizmus". Önnek van kedvence?

JW: Az egyik az "inherently funny words" (önmagukban vicces szavak). Az a lényege, hogy vannak szavak az angol nyelvben, amik önmagukban viccesek, mint például a badger (borz). Látja? Maga is nevet! Az egész úgy indult, hogy mindenki leírta, hogy szerinte mitől vicces egy szó. Ez persze nem működött, ez nem egy cikk, és majdnem ki is dobtuk az egészet, aztán valakinek eszébe jutott, hogy ezt a témát már sokan feldolgoztak, komikusok például. Mostanra remek anyag lett, hivatkozásokkal, idézetekkel, nyelvtannal. Az illusztráció is csodálatos, valaki feltett egy fotót egy hatalmas műanyag tehénről, és aláírta: "Vannak, akik szerint a 'tehén' önmagában vicces szó." Az ilyenek teszik annyira jópofává a Wikipédiát. Egy ilyen lökött téma sose kerülne be az Encyclopaedia Britannicába.

Hogy látja a Wikipédia jövéjét?

JW: Van erre egy hivatalos válaszom. Valahogy így hangzik: inkább az érdekel, hogy mi a világ jövője.

Szép válasz.

JW: Valaki mondta, nem is én találtam ki. Tényleg nagyon szép. Szóval nem is annyira a Wikipédia egészének a jövője érdekes, hanem az egyes nyelveké. Az angol alapján viszonylag jól megjósolhatok azok a kihívások, amik a növekedéssel együtt járnak. A magyar Wikipédia körülbelül százfős közösségének például nemrég kellett kizárnia az első tagot. Vannak aztán nagyon fontos nyelvek, például a szuahéli vagy a hindi vagy az arab, amin még nincs sok anyagunk. Az arabot például több százmillióan beszélik, az arab Wikipédia viszont csak 7000 cikket tartalmaz.

Mi a helyzet a dialektusokkal? Hogy döntik el, hogy mi számít nyelvnek és mi nem?

JW: Ez nagyon érzékeny kérdés, főleg azért mert elválaszthatatlan a politikától és a nemzeti identitástól. Ott vannak a délszláv nyelvek vagy az afrikai dialektusok. Mi mondjuk meg, hogy milyen nyelven lehet Wikipédia? Nem, egyszerűen a felhasználókra bízzuk. Ha nem ezt tennénk, csak elidegenítenénk mindenkit.