Vilma
-7 °C
4 °C

Szerkesszen enciklopédiát!

2005.05.02. 11:06
Használna olyan referenciamunkát, amelynek nincs valódi szerkesztősége, a szerzők névtelenek, a szócikkek hitelességéért pedig senki sem vállal felelősséget? Ha igen, olvassa a Wikipédiát, a világ legnagyobb kollaboratív enciklopédiáját. Ha nem szeret olvasni, írhat is bele.

Röpke négy év alatt a világ legterjedelmesebb enciklopédiájává nőtte ki magát egy amerikai bróker találmánya, a Wikipedia. Az önkéntes együttműködés elvén működő, ingyenes Wiki szoftverrel létrehozott online tudásgyűjtemény angol nyelvű változata mára félmillió szócikket tartalmaz és havonta úgy hatmillióan látogatják, de az enciklopédia több tucatnyi más nyelven is elérhető, a finntől (19 000 bejegyzés) a kecsuáig (22 bejegyzés). Magyar változat is létezik: az itthoni készítők Wikipédiára magyarították az enciklopédia nevét, és az önkéntes kontribútorok a 2003-as indulás óta 8055 szócikkel járultak hozzá a közös tudáskincshez. A különböző nyelven született összes szócikk száma lassan a másfél millióhoz közelít.

Addiktív, mint a pasziánsz

A kollaboratív projekt elindítója, Jimmy Wales célja az volt, hogy - szakítva az évezredes hagyományokkal - olyan tudásgyűjteményt hozzon létre önkéntesek segítségével, amelynek összeállításában, írásában és szerkesztésében bárki részt vehet, függetlenül attól, szaktekintélynek számít-e egy területen, vagy még csak nyolcadikba jár, és az ikes igékkel küzd éppen.

Walest, aki saját vagyonából állítólag úgy félmillió dollárt költött a projektre, a Wikipedia közössége egyszerűen csak "istenkirály"-nak titulálja; a wikizést egyesek ugyanolyan addiktívnak találják, mint a tetriszt vagy a pasziánszt; ezernél több olyan önkéntes van, aki legalább napi száz szócikket ír vagy szerkeszt. A legtermékenyebb kontribútor Derek Ramsey, egy pennsylvaniai programozó: ő Ram-Man nicknéven összesen 45 000 változtatást jegyez a Wikipediában.

Hülyeség nem akadály

A volt bróker egyedülálló projektje azonban megosztja az enciklopédiakészítésben jártas szakembereket, akik közül nem egy azt állítja: a Wikipedia teljességgel megbízhatatlan információforrás.

Robert McHenry, aki 1992-től 1997-ig az Encyclopedia Britannica főszerkesztője volt, egy tavalyi cikkében a Wikipediát nemes egyszerűséggel egy nyilvános vécéhez hasonlította: "Az a Wikipédiára látogató felhasználó, aki meg szeretne tudni valamit egy témáról, vagy ellenőrizne egy állítást, leginkább egy nyilvános illemhely használójához hasonló helyzetbe kerül" - írta McHenry. "Elképzelhető, hogy a vécé egyértelműen koszos, így az illető óvatosan használja majd, de az is lehet, hogy tiszta - ekkor a látogatót hamis biztonságérzet tölti el. Az bizonyosan nem tudja, ki használta előtte a létesítményt."

A magyar Wikipédia egyik szerkesztője, Gervai Péter, aki a kezdetektől dolgozik a projekten, másképp gondolja: "Vannak, akik azt mondják, hogy ha sok hülye írt valamit, abból nem lesz okosság sohasem," mondta Gervai, aki szerint a sok közreműködő igenis létrehozhat minőséget. Az alapcikkeket a szerkesztő szerint hozzáértők írják, a később bekapcsolódók pedig rontani ritkán rontanak rajta. A szócikkek száma exponenciálisan növekszik, igaz, ezeknek csak negyede "elfogadható méretű", a többi rövidke kezdemény, amit a wikivilágban "csonk"-nak hívnak. Gervai elmondta, hogy a magyar kiadáson több száz regisztrált és úgy harminc aktív szerkesztő dolgozik

Jézus Krisztus és a légi utántöltés

A szerkesztők döntenek a vitás esetekben és szavaznak arról, maradhat-e egy szócikk, változtatni kell rajta vagy repülnie kell. Létrehoztuk a Wikipédián az "Index" szócikket, amibe meghatározásként csak annyit írtunk: "index.hu -hírportál". Hozzájárulásunk kevéssel a szócikk születése után máris felbukkant a szájt "Szavazás törlésről" elnevezésű oldalán, mert a szerkesztők szerint az index szó több mindent is jelent, ezért ennek a szócikknek olyan "egyértelműsítő" oldalra kellene kerülnie, ahol a többi jelentés is megjelenik. Az adminisztrátorok végül egyhangúan a törlés mellett döntöttek.

A további szavazásokból kiderül, hogy a Wikipédia karbantartása embert próbáló feladat: az ékezet nélkül írt "Jezus"-t például hiába törlik, folyton újra létrehozza valaki, pedig Jézus ékezettel már szerepel az enciklopédiában. Pontatlanság, elírás és helyesírási hiba is akad a szájton: a "Légi utántöltő repülőgép" című szócikk szerzője például pontos j-vel írja, hogy "fojtatták", Macchiavelli A fejedelem című munkájáról pedig az olvasható: "Több magyar nyelvű kiadásban jelent meg, legutóbb a Kossuth Kiadónál: gyermekkönyvként hirdetik, de jelenleg nem kapható."

Gervai szerint a folyamatos javításokkal elérhető, hogy egyre tárgyszerűbbé és pontosabbá váljanak a szócikkek, ráadásul az akadémia vaskalaposságával szemben a Wikipédia szerkesztői azt sem bánják, ha kanonizálatlan - bár megalapozottnak tűnő - állítások kerülnek a szócikkekbe. "A Wikipédia célja, hogy a hülyeségeket is felsorolja, hátha kiderül valamiről, hogy nem is hülyeség" - mondta Gervai, aki szerint hasonló esetek sokszor előfordultak a tudomány történetében, és a "hülyeségekről" az online enciklopédia mindig közli, hogy kisebbségi véleményt tükröznek.

Vandalizálták az Internacionálét

A Wikipedia fennen hirdeti alapelveit, a pártatlanságot és a jó szándékot, mégis sok kárt okoznak azok a vandálok, akik a szabad szerkesztés lehetőségét kihasználva törlik vagy szándékosan elcsúfítják az egyes szócikkek tartalmát. A magyar Wikipédián például nemrégen egy mókás kedvű felhasználó az Internacionálé szócikket vandalizálta, és még csak nem is volt vicces: "Ez a harc lesz az első/Csak szézpúzni (sic) hát/És nemzetközivé lesz/Holnapra a f........." - írta a gonosztevő a logfájlok tanúsága szerint.

A Wikipédiába épített védelmi mechanizmusok azonban lehetővé teszik, hogy az eredeti szócikk szerzői vagy a szerkesztők értesítést kapjanak, ha valaki megváltoztatja az őket érdeklő anyagot, a korábbi, prevandál verziók pedig egyszerűen visszaállíthatók - így történt az Internacionálé szövegével is. Gervai elmondta, hogy sok gondjuk akadt egy "enyhén szélsőjobbos beütésű úriemberrel", aki az uráli nyelvekről szóló szócikkben helytelenkedett, de a Szálasi-bejegyzés és az "időszámításunk előtt-Krisztus előtt" probléma körül is dúltak viharok.

Tiltani viszont még senkit nem tiltottak ki a Wikipédiáról, és nem is szeretnének: egyedül azoknak a kínai szpemmereknek az IP-címeit szűrik, akik a szócikkekbe szúrt linkekkel szeretnének feljebb kerülni a Google kereső találati listáján.

"Gyurcsány úr, örültem a szerencsének"

Az online enciklopédia helyzete jogilag nem teljesen tisztázott: bár a működtetők kijelentik, hogy "A szerzők, részt vevők [...] egyike sem vonható semmiféle módon felelősségre bármilyen pontatlan vagy sértő tartalomért", ez a kibúvó egy becsületsértési vagy rágalmazási perben nem biztos, hogy megállná a helyét. Gervai viszont elmondta: a szerkesztők arra kifejezetten ügyelnek, hogy csak szabadon felhasználható szövegek és a képek jelenjenek meg a Wikipédián. Ha pedig valaki egy szócikkbe illesztené például Gyurcsány Ferenc meztelen képét, a szerkesztők eltávolítanák azt. De ha mégsem, az esetleg felháborodó miniszterelnöknek elég lenne annyit mondani: "Gyurcsány úr, a szerverek az USÁ-ban vannak. Örültem a szerencsének."

Sok tudás sok helyen
Az enciklopédiaírás kezdetben egyszemélyes vállalkozás volt: a görög Arisztotelész, a római Plíniusz is nekilátott, hogy önkezével írja le az összes tudást, amit az emberiség felhalmozott. A modern enciklopédiák első darabjának tekinthető a 18. századi francia kezdeményezés, a D'Alambert, majd Diderot irányításával létrehozott Encyclopédie, ami már kalákában készült - a több mint kétezer közreműködő között olyan nevek szerepeltek, mint Rousseau és Voltaire. Az angol nyelvű Wikipedia félmillió szócikkével a világ legterjedelmesebb enciklopédiájának számít: egyik legtekintélyesebb kor- és versenytársa, az először 1768-ban megjelent, mostanra hetvenöt kilós Encyclopaedia Britannica harminckét kötete 65 000 címszavat tartalmaz (igaz, a digitális változat majdnem kétszer annyit) míg a huszonnégy kötetes német Brockhaus is csak 260 000-t. A Britannica 1400 dollárba (kb. 300 000 forint), a Brockhaus 2875 euróba (kb. 700 000 forint) kerül. A kiegészítő kötettel együtt 19 kötetes Magyar Nagylexikon, ami 2004 novemberében készült el, 160 000 címszót tartalmaz, bordó normál változata 169 000 forint, a mélykék velúrbársony verziója 230 000 forintba kerül a kiadónál. A Wikipedia ingyenes.