Az IFA legjobb kütyüi

A leglátványosabb fejlődésen a tévék mentek keresztül, nehéz is lett volna nem észrevenni a körülbelül két méter széles kijelzőket. Az LG, a Sony és a Toshiba is bemutatott óriástévéket, amikben a felbontás a full HD jelenlegi 1920*1080 pixeléről annak négyszeresére, 3840*2160 pixelre nőtt.

A 4K felbontású megjelenítőkhoz egyelőre nehéz lesz tartalmakat szerezni, hiába beszélünk egy filmiparban elterjedt szabványról. Az eredeti felvéteket lerontva jön létre a filmek lakossági, full HD változata, tehát elméletileg minden megvan a 4K-ban is. Szomorú hír, hogy a blu-ray lejátszók többsége nem támogatja a 4K formátumot (frissítés: van pár utólag update-elt lejászó, ami már viszi a 4K-t, mint ez a Sony itt.). Nincsenek fogyasztóknak szánt 4K kamerák sem.

Ha mindez nem lenne elég: az LG tévéje körülbelül ötmillió forintba kerül majd, és üres falfelületet is nehéz lesz találni a 84 hüvelykes megjelenítőknek. Az még érdekes lehet, hogy a túlméretezett 4K tévéknek alig nagyobb a pixelsűrűsége, mint egy 50 hüvelykes full HD plazmának (54 ppi a 44 ppi-vel szemben), miközben a legjobb mobilokon kétszáz pixel fér el egy hüvelyken. Vannak kisebb, megfizethetőbb 4K monitorok is, egy 20 hüvelykes Panasonic már potom egymillióért elvihető.

Az óriástévék közül a Sony Bravia XBR-84X900 és az LG 84LM9600 tűnt a legjobbnak, de ha választani kellene, akkor inkább a Samsung 55 hüvelykes OLED tévéjét vinném haza, amely nagy energiahatékonyság mellett lenyűgözően kontrasztos képet ad. Mindhárom tévé támogatja a 3D-t, és két egymás mellett ülő ember egy időben más-más tartalmat tud nézni. Ideális videojátékokhoz.

Előjáték a Microsofttal

Az IFA 2012 volt a Windows 8-at és Windows RT-t futtató táblagépek bemutatkozó rendezvénye. Az Intel processzorain fut majd a Windows 8, míg az ARM csipeken a Windows RT. Érdekes módon az iPad és Android esetében senkit sem zavart, hogy azok csupán érintőkijelzővel vezérelhetők, és csak utólag, kiegészítőként érkeztek meg a billentyűzetek. Ezzel szemben a Windows 8-nál a gyártók kényszeresen ragaszkodnak a hardveres billentyűzethez, amik lehetnek rápattinthatók, kihajthatók, vagy a tokban elrejtve. A billentyűzetek használhatósága kérdéses, hiszen 11,6 hüvelykes, a netbookoknál alig nagyobb gépekről van szó, tehát épp csak elfér minden gomb a klaviatúrán.

A legjobb kombináció a HP X2 Envy, a gyártó szépen oldotta meg a kijelző csatlakoztatását, a tablet-laptop hibridek közül ezt emelném a dobogó csúcsára. A Samsung viszont már ott liheg a HP nyakában, és könnyen lehet, hogy később megelőzi. A dél-koreai gyártó az elmúlt két évben sok tapasztalatot szerzett a táblagépekről, az Androidot alaposan feltuningolta, és az ott bevezetett megoldásait máris átültette Windows 8-ra. Az ATIV PC várható 900 dollárnál magasabb árát azonban nem biztos, hogy ellensúlyozza az a néhány szoftver, és az érintőkijelzőn használható nyomásérzékeny toll.

De az is lehet, hogy nem a hibridek lesznek a nyerők, hanem az ultrabookok. Az érintőkijelzős modellek pár száz grammal nehezebbek, de a Windows 8 szereti az érintőkijelzőt.

Akkor tudjuk jól kihasználni, amikor csak szórakozási célból böngészünk a neten, vagy egyszerűbb játékokat játszunk, ölünkben a laptoppal. Az megint csak jó kérdés, hogy mennyit fizetnénk ezért a kis extráért?

Gépek a zsebben

De minek a laptop és a táblagép, ha kétméteres szélességben vetíthetjük magunk elé a szövegszerkesztőt és a levelezőt? A Philips bemutatta egy hordozható projektor prototípusát, amin Android fut, van a tetején egy tapipad, és a közepesen megvilágított standon egészen jól látható volt a kivetített tartalom. Ez azért inkább csak kiegészítőnek jó, mert az akku pár órán át bírja, szemben a tabletek 6-10 órás üzemidejével.

Bár az IFA leginkább az otthoni elektronikai berendezésekről szól, a kínálatból nem maradhattak ki az okostelefonok sem. A Samsung Galaxy Note II–nél nincs jobb készülék az óriástelefonok mezőnyében, de a pálca használata elsőre nagyon szokatlan lehet annak, aki korábban csak az ujjaival nyomkodta a telefonját.

Aki egyszerűbb, valamivel kisebb telefonra vágyik, annak a HTC Desire X lehet érdekes, a ma már átlagosnak mondható 1 gigahertzes processzorával és 4 hüvelykes, 800*480 pixeles kijelzőjével. Illetve az Intel standjánál már felbukkantak az első Atom processzoros androidos modellek, például a ZTE Grand X IN, amelynek 960*540 pixeles, 4,3 hüvelykes kijelzője van.

Adatok a szabadban

A kiegészítők közül a Maxell Airstash és a Toshiba FlashAir volt az, amiket szívesen a zsebembe süllyesztettem volna. A Maxell eszköze egy saját akkuról hat órán át működő hordozható hotspot, amely wifin osztja meg a rajta tárolt adatokat. Rákapcsolódva le tudjuk játszani a rajta tárolt filmeket a mobilon vagy a tableten. Az Airstash tárhelyét teljes méretű sd-kártya adja, ami szabadon lecserélhető nagyobb kapacitásúra is.

A Toshiba pedig sd-kártyába épített hotspotot. Ez nagyjából úgy működik, mint az Eye-fi kártyák, csak éppen a japán gyártó a SD Szövetség szabványát használja, ami sok újítást tartalmaz. Ez a hotspot a kamera vagy a fényképező akkujáról üzemel, és a rajta tárolt tartalmak 802.11n kapcsolaton érhetők el. Vagy az eszköz böngészőjét, vagy egy erre kitalált androidos szoftvert kell használni. A FlashAir kártya például készenléti üzemmódba tud kapcsolni, tehát sokkal kevesebb áramot fogyaszt, mint az Eye-fi.