Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Szemlemorzsa cikkek
Még meg sem nyitotta a kapuit az idei Consumer Electronics Show, már nyilvánvaló volt, hogy a kiállítás főszereplői a tévék lesznek. A nulladik napi sajtótájékoztatókon alig esett szó a tavalyi sztár tabletekről és notebookokról, a nagy mobilos bejelentéseket pedig a tavaszi barcelonai kongresszusra tartogatják a cégek. A tévék viszont mindenütt ott voltak: nagyok, még nagyobbak és Kisalföld méretűek, hd-k, hd-bbak, és annyira hd-k is, hogy az egyes államokban már illegálisnak minősül. A CES első napját azzal töltöttük, hogy a saját szemünkkel néztük meg a készülékeket, amikről tegnap annyi szépet hallottunk.
A legszembeötlőbb trend az, hogy alig-alig láttunk 3D-tévéket, ami az volt, ott is csak mellékesen jegyezték meg általában, hogy ja, ez 3D-t is tud. Úgy néz ki, a 3D kiment a divatból, mielőtt igazán befuthatott volna. Pár cég erőlteti még a szemüveg nélküli megoldásokat (az LG-nél láttunk például néhány egész jót), de a képük bántóan pixeles és homályos az idei trend – mit trend, hisztéria, őrület és bolondéria –, a 4K mellett. A 4K, vagy hivatalos nevén UHD (ultra high definition) 3840*2160 pixeles felbontást jelent, ami mindkét irányban pont a duplája az 1080p-s full hd-nak, vagyis nyolc megapixel. Az nem olyan nagy cucc, gondolhatja az egyszeri szkeptikus, hiszen 15 ezer forintért már 16 megapixeles fényképezőgépeket vágnak az ember után. Az egyszeri szkeptikus nyilvánvaló módon nem látott még 4K-tévét bekapcsolva, ez a felbontás ugyanis mozgásban, tévéképernyő méret mellett rettenetesen sok, példának okáért nagyobb, mint egy digitális IMAX mozié. Mindez a nappalinkban. Feltéve hogy elég nagy a nappalink.
19
Galéria: A CES kiállítás első napjaFotó: Rick Wilking
Ha a hagyományos analóg tévéadás és a hd kép közötti minőségkülönbség ordító volt, a full hd és a 4K közötti eleinte jószerivel csak suttog, aztán, ha kicsit belejövünk, középhangosan beszél. Beletelt egy-két órába, mire tíz lépés távolságból, nagy biztonsággal meg tudtuk mondani, hogy egy kiállított tévén hd, vagy 4K videó megy, de a különbség tényleg érezhető, és a 4K kép természetesen tényleg ámulatba ejtő. A nagy kérdés ugyanaz, mint a 3D-nél volt: tényleg kell ez nekünk? Ilyen drágán és ilyen kevés tartalommal is?
Tévéerdőben jártam
A tévé nagy biznisz: Amerikában ma egy átlagos háztartásra 2,9 készülék jut, és a CEA előrejelzése szerint az évente az USA-ban eladott 35-40 millió tévének 2016-ban a 12 százaléka legalább 60 hüvelykes képátlójú lesz, 5 százalékuk pedig 4K felbontású. Ezek után nem meglepő, hogy az összes nagy gyártó tucatszám vitt ki a kiállításra 4K-tévéket, a legkisebb 32 hüvelykes, a legnagyobb 110-es volt. Hogy a helyzetet tovább bonyolítsa, a Panasonicál és a Sonynál már megjelent az oled-es megoldás is, ami a hagyományos ledes háttérvilágításnál ezerszer gyorsabban reagál; illetve a Sharpnál az IGZO, ami a szilícium helyett használt új félvezető, igen alacsony fogyasztással. A koreai és japán gyártók (Samsung, LG, Sharp, Toshiba, Panasonic, Sony) ráadásul nem várt konkurenciát kaptak a 4K-tévékkel szintén beköszönő, eddig jobbára ismeretlen kínai cégek személyében, mint a TCL vagy a Hisense. Előbbi ráadásul ügyese bemenedzselte a tévéjét a májusban érkező Iron Man 3-ba, és már jó előre Tony Stark ajánlásával hirdeti, a vetélytársak nagy bosszúságára. Elég komoly lökdösődés alakult ki hát az éppen születő 4K-piacon, minden gyártó kénytelen valami extrát bedobni a szuper felbontás és az elképesztő képminőség mellé.
A Samsung például a hangalapú irányítással jött elő: csak azt mondjuk a tévének, na, melyik csatornán van ma foci, és az kis előzetes képekben máris kipakolja az összeset a képernyő aljára. Legyen mondjuk a második, mondja az ember, és már nézheti is a meccset. Ugyanez mehet műfajjal, színész vagy rendező nevével is. A Panasonic ezt azzal fejeli meg, hogy a tévének kamerája van, ami felismeri a nézőt, és egyből az ő tévézési szokásai alapján ajánl neki az aznapi kínálatból. Persze ezzel együtt jár az a veszély is, hogy az ember esetleg lebukik a titkos Barátok közt-rajongásával.
19
Galéria: A CES kiállítás első napjaFotó: Steve Marcus
Az LG-nél a kamera a mozdulatokkal való irányításban segít, az meg szinte mindenhol alap, hogy tabletről és okostelefonról, tudjunk tévére, vagy tévéről rájuk streamelni tartalmat vezeték nélkül, illetve hogy egy alkalmazás letöltésével távirányítóként használjuk őket. A Sharp osztott képernyős móddal jött (a tévé egyik felén megy a film, a másikon netezünk közben), illetve a wallpaper móddal, ami a tévéből egy óriási digitális képkeretet csinál. Ha nem akarjuk a nyaralási fotóinkkal sokkolni a vendégeket 150 centis képátlóval, letölthetjük klasszikus festmények nagy felbontású verzióit a képkeretbe, és máris az Utolsó vacsora lóg a nappali falán, amint vége az esti filmnek.
Bizarr kitérő:a 4K beeszi magát a tabletek világába is, a Panasonic mutatott be egy egészen extrém táblagépszörnyet: 22 hüvelykes képátló (56 centi) mellett hozza a csúcsfelbontást, és Windows 8 fut rajta. Természetesen messzemenőkig nem egy hordozhatóságot szem előtt tartva kitalált modell, az érintőképernyője is csak irányítópálcával megy. A gyártó profi fotósoknak szánja, hogy a fényképezőgépről vezeték nélkül áthúzott képeket lehessen rajta kényelmesen manipulálni.
De mit fogunk nézni?
Az egyáltalán nem költői kérdésre a Sony próbált meg leginkább választ adni, ahol láttunk 4K-kamerát, és lejátszót is kiállítva, a cég a Sony Picturesre támaszkodva próbálja a 4K-t szabvánnyá tenni és elterjeszteni. A nagy felbontással járó nagy fájlméret problémáját úgy küszöbölik ki, hogy a lejátszóban egy 1 terabájtos háttértáron pihennek a filmek – egyelőre régebbi darabok remasterelt verziói a Csodálatos pókembertől a Karate kölykön át Híd a Kwai folyónig, de már készül egy rakás eredetileg is 4K-ban forgatott film, élükön a Will Smith nevével fémjelzett sci-fi eposz, az After Earth. Addig marad az a pár elképesztően látványos kis demó, amik most futottak a tévéken, tájképeken, épületeken lassan végigpásztázó kamerákkal, az ember meg csak ámul, hogy úristen, ez úgy néz ki, mintha az ablakon bámulnék kifelé.
A tartalom hiánya ezzel együtt is komoly gond lesz a 4K-tévéknél, ezért több cég is azzal kísérletezik, hogy a blurayről beolvasott hd filmeket javítsa fel a tévé különféle trükkökkel. A hd kép egy pixeléből 4K-ra konvertálva négy lesz, amire aztán rá lehet ereszteni különféle képjavító mágiákat. Például ha a hd képen van egymás mellett egy fekete és egy szürke képpont, akkor a felskálázott verzió nagy feketéje és nagy szürkéje helyett odatippelhet az algoritmus négy szürkeárnyalatot, amitől finomabb lesz a színátmenet és szebbek látszik a kép. A dolgot tovább bonyolítja, hogy eközben a hd tévéknél megjelentek a hd-átlagál szebb, képjavító trükkökkel felturbózott, kamu-4K, és majdem-4K megoldások, a Sonynál és a Sharpnál is láttunk ilyesmit, visszatér még itt a 720p-től az 1080i-ig tartó, és hd ready matricákkal fokozott káosz.
19
Galéria: A CES kiállítás első napjaFotó: Rick Wilking
Persze az igazi az lesz, ha 4K-s tévécsatornákon érkezik az adás, az LG-nél már ilyet is mutattak, a KBS nevű dél-koreai tévé kísérleti csatornáját, ahol másodpercenként 60 képkocka sebességgel jön a 4K-kép, és a tömörítés miatt alig 35 megabites sávszélességet eszik. Mindezzel együtt az egész 4K-hóbelevancra jelenleg az a mondat a legjellemzőbb, amit az LG egyik marketingese válaszolt a kérdésre, hogy ugyan miért adna bárki ezért a cuccért 20 ezer dollárt: „because it's cool”, vagyis azért, mert ez egyszerűen király dolog.
Ha a négy nem elég
Hogy nehogy azt higgyük, a 4K-tévé után már nincs élet, a Sharp kiállította az utódot is, egy 8K-s, vagyis 7680*4320 képpont felbontású, 85 hüvelykes képátlójú monstrumot. Az igazat megvallva, itt már nem volt egyértelmű, hogy tényleg részletgazdagabb-e a kép, mint a 4K-s, talán ha kitettek volna mellé egy másik tévét, ami ugyanazt a videót (a japán NHK tévé kísérleti felvétele) játssza 4K-verzióban – de nem tettek. Végül győzött a tudomány. Az emberi szemnél a felbontás nem egészen úgy működik, mint egy digitális kijelzőnél, mi pixel per szögperc alapon látunk, magyarul minél közelebbről nézünk valamit, annál finomabb részleteket észlelünk (ezért értelmezhetetlen az Apple reklámja a retina-kijelzővel, hogy annak jobb a felbontása, mint az ember szemének). A 8K tévénél ebből fakadóan a 4K-nál sokkal közelebb, egészen 20-30 centiig kellett hajolnunk, hogy elkezdjük az egyes pixeleket külön-külön látni. Ami csodálatos dolog, de hát nézzen az tévét 30 centiről, akinek nincs jobb dolga, és egyébként sem fél attól, hogy meglincseli a többi háromszáz újságíró, mert takarja a képet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
