A vizsgálat megállapításai szerint Magyarországon a személyi számítógépekre illegálisan telepített szoftverek aránya 2009-ben 1 százalékponttal, 41 százalékra csökkent, a kalózszoftverek becsült kereskedelmi értéke pedig 113 millió dollár volt.
2009-ben a globális gazdasági recesszió ellenére az illegális PC-s szoftverek aránya számos piacon (54 országban) csökkent, és mindössze 19 gazdaságban emelkedett. Ennek ellenére a kalózszoftverek aránya világszerte 41-ről 43 százalékra nőtt, nagyrészt az olyan gyorsan növekvő, nagyarányú illegális szoftverhasználatot felmutató piacok miatt, mint Kína, India és Brazília, melyek növelték részesedésüket a teljes szoftverpiacon belül.
A tanulmány szerint az illegális szoftverek kereskedelmi értéke 2009-ben világszerte elérte az 51,4 milliárd dollárt. A vizsgált országok közül a kalózkodás aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb (20, illetve 21-21 százalék), míg az kalózkodási listavezetők Grúzia, Zimbabwe, Banglades és Moldova, ahol a kalózszoftverek aránya meghaladja a 90 százalékot
Miközben a magyarországi egy százalékpontos csökkenés biztatónak tűnik, nem szabad megfeledkezni arról, hogy változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 szoftverből 4 nem jogtiszta módon kerül a számítógépekre – jelentette ki Dr. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke.