Ismerkedjünk robotokkal!

Frenézis Beatrix és a robotpszichológusok

2001. május 7., hétfő 17:48

Tévesztésig emberhű beszélgető programok a hatvanas évek óta léteznek, és mára elérték azt a fejlettségi szintet, hogy többé-kevésbé észrevétlenül elvegyülnek az emberek között egy internetes csevejben.

A társalgó szoftverek ősanyját Elizát, Joseph Weizenbaum írta 1965 telén, az MIT-n, ahol az ötvenes évek óta működött mesterséges intelligenciával foglalkozó tanszék. Weizenbaum programját a My Fair Lady főszereplőjéről Eliza Dolittle-ről nevezte el.

Majdnem olyan, mint az igazi
Az Eliza meglehetősen egyszerű volt: pár alapkérdésből állt és egy olyan szabályrendszerből, amely a kapott válaszokban szereplő szavakból generált értelmes kérdéseket. Társalgási stílusa rendkívüli módon hasonlított egy rogeriánus pszichológuséra - olyannyira, hogy a lejegyzett beszélgetéseket tanulmányozva maguk a pszichológusok sem tudták egyértelműen megkülönböztetni az emberpszichológust a géptől (az Eliza ezzel igen közel került ahhoz, hogy átmenjen a Turing-teszten).

Az Elizát az elmúlt évtizedek folyamán sikeresen átírták minden számítástechnikai eszközre: elérhető a weben, telepíthető palmokra, amennyiben valakinek váratlanul analízisre lenne szüksége, illetve Perlre átírt verziója az AOL Instant Messengeren is használható.

A fordítások során az Elizát nem igazán fejlesztették, így aki kipróbálja, az láthatja, hogy a beszélgető szoftver már születése idején is meglehetősen erősen azt a benyomást keltette, hogy valódi személy.

Alice

Hugh Loebner 1990-ben tudományos díjat alapított a mesterséges intelligencián dolgozó kutatók számára. A százezer dolláros fődíjat az viheti el, aki a zsűri szerint a legközelebb jut ahhoz, hogy átmenjen a Turing-teszten. Tavaly a Loebner-díjat Richard S. Wallace kapta az Alice-ért.

Richard S. Wallace
Wallace 1998-ban a messzeföldön ismeretlen programnyelvben, SETL-ben, írta az Alicebot első verzióját, a voltaképpeni program magját. A kezdeti érdektelenség akkor szűnt meg, amikor Java alatt kifejlesztett AIML nyelven (az XML-hez hasonló Artificial Intelligence Markup Language) is kiadták. A nyílt forráskódú program második verziója, az Alice B 1999-ben készült el több mint háromszáz programozó közreműködésével. Ezután készült el a szoftver C-re, Cgi-re és IRC-re írt változata.

Alice két nagy előnye, hogy hihető és könnyen kezelhető. Bár nem akkora áttörés, mint az Eliza, sokkal intelligensebb, mert nem válik monotonná és idegesítővé (néha még humoros is tud lenni). Ugyanakkor könnyedén telepíthető egy adott szerverre - így kerülhetett a néhai Kubrick-film, az AI honlapjára vérfagyasztónak.

Bea és Nikolett

Ági17, a robot
...
[nicht22] gyakran ircezel?
[Agi17] Meg csak par honapja iRC-elek, de mar tobb ismerosom van itt mint a valo eletben... fura. Te hogy vagy ezzel?
[nicht22] anyám én már találkoztam veled
[Agi17] Nem ertelek. ;(
[nicht22] kb 2 órán keresztül szórakoztunk, multkoriban
[nicht22] rohadt jó
[Agi17] Minek nezel engem??
[nicht22] akkor valami más néven voltál de már nem emlékszem, kb 6 mondatot ismételgettél
...
Hogy pirinyó hazánk egyelőre nem süllyedt be a labdavarrásból élő harmadik világba, az is mutatja, hogy magyarul próbálkozó csevejrobotok is készültek már. Magyar mesterséges intelligencia és furfang!

A Kossuth Lajos Tudományegyetemen például egy kőkemény (értsd: világszínvonalú) kutatás-fejlesztés folyik a beszédfelismeréssel kapcsolatban.

Emellett maszekban is készülnek különféle beszélgető programok. Ilyen például a #szar IRC-csatorna oldalán működő progi, az Ildikó, tempflip munkája. Illetve ViDeO IRC-robotjai: Frenézis Beatrix és Frenézis Nikolett.

Frenézis Beatrix
Beatrix (képileg reprezentálva egy gótikus csajszi) az Eliza metódusait követve reagál a csevegőtársára, a csúnya szavakra megsértődik, a túl összetett kérdéseket pedig visszakérdezéssel kerüli ki. Mindez olyannyira nem szokatlan az online csevegés során, hogy a tesztelés során egy szexuálisan túlfűtött muki konkrét utalások hatására sem állt el attól, hogy a robotot elvigye szobára.

Frenézis Nikolett igazából nem vág a cikk témájába, hiszen nővérével szemben semmilyen interakcióra nem képes, sokkal inkább shakespeare-i fordulatok kiváltásában van szerepe. Nikoletten keresztül ugyanis úgy szólíthatunk meg egy csevegőt, hogy az egy másikkal keveredjen beszélgetésbe. Úgyhogy ez utóbbi esetben azon lehet kiválóan szórakozni, hogy két kan próbálja szobára vinni a másikat, majd a reveláció után sértegetni egymást. Tessék gyanakodni!