Térképet rajzol a gép

Még a csúcstechnológiákat leginkább követő szervezetek, cégek is így járnak el. A térképek folyamatos aktualizálása rengeteg humán és anyagi forrást igényel. Viszont az emberi operátor esetleges géppel történő helyettesítése jogi problémákat is felvet.

Figyelmes tanuló

A kanadai Alberta Egyetem (Edmonton) két tudósa, Walter Bischof és Jun Zhou és Terry Caelli, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója a kartográfiát (részben) automatizáló programmal álltak elő. A program az embertől tanulja el, miként fedezzen fel és azonosítson szabványos légi felvételeken a korábbi térképeken nem szereplő, vagy megváltozott elemeket, például utakat, vasutakat, épületeket.

A térképkészítő manuálisan jár el: az egérrel klikkelve jelöli ki az utat a képen. A program nyomon követi az operátor lépéseit, és a légi felvétel saját maga által végzett elemzésével veti össze azokat. Közben folyamatosan frissíti az út jellemzőit (például irányt, kanyarokat, világítási adatokat) tartalmazó könyvtárat. Egyre többet tud meg, „okosabb” lesz. Kellő mennyiségű gyakorlás után az operátor rábízza a munkát. Bayes-féle következtetést használ: korábbi mérések alapján végez új becsléseket. A legjobbakból állapítja meg az adott országút soron következő pontjait, és ezt mindaddig folytatja, amíg az új elemek pozíciója megfelel az elvárásoknak, azaz oda kerülnek, ahova valószínűsítették őket.

Ember-gép vegyes

A program azonban nemcsak erre képes. Észreveszi, megérti, ha valami nem úgy működik, mint ahogy megtanulta. Ha a pontok rossz helyre kerülnek, ha egyik lépést a másik után rontja el, és átlép egy hibahatárt, visszaadja az irányítást az operátornak. Ez azért fontos, mert a még időben figyelmeztetett térképésznek nem kell elrontott lépések sorát korrigálnia, hanem rögtön tudja, hogy a gépezet tévútra szaladt. Órákat, napokat spórol meg.

Az operátor újabb pontokat tesz fel a térképre. Onnan indul, ahol a program elakadt. És így tovább. Érdekes munkafolyamat: a fejlesztők nem véletlenül szakosodtak az ember-gép kommunikációra – az interaktív tervezés során a kép gépi értelmezése emberi irányítással párosul. Ember és computer együttműködése más szempontból is fontos: mivel a térképek hivatalos dokumentumok, a kartográfia valószínűleg soha nem lehet százszázalékosan automatizált.

Egy gépnek belátható időn belül nem lesz elegendő joga ahhoz, hogy hivatalos térképet készítsen – magyarázza Bischof.

Szakmán belül, szakmán túl

Az eddigi tesztek jól sikerültek. Jellegzetes légi felvételeket használva, a program emberi beavatkozás nélkül azonosította az utak nyolcvanöt százalékát. A munka háromszor gyorsabban ment, mint nélküle.

Bischof elmondása szerint a kartográfusok élénken érdeklődnek az új szoftver iránt. Érdeklődnek, viszont óvatosak is: a teszteket ideális feltételek mellett végezték, de mi történik akkor, ha több a kép, ha sokkal valóságosabbak a körülmények?

Valószínűleg hamarosan kiderül.