Vilma
-7 °C
4 °C

A közös írás öröme halvány pasztellszínekben

2005.01.30. 18:00
Kapcsolódó cikkek (1)
Egy lengyel programozó meglepően kisméretű szoftverével több felhasználó is szerkeszthet egyszerre, valós időben dokumentumokat. Az ötlet ugyan nem teljesen új, de ez az ingyenes program adhatja meg először a széles néptömegeknek a közös munka örömét.

Az emberiség ősi vágya, hogy közösen szerkeszthessen dokumentumokat. Erre kínál megoldást Tomasz Dobrowolski, a Gdanski Műszaki Egyetemen tanuló lengyel programozó MoonEdit nevű, Windowson, Linuxon és FreeBSD-n is futó ingyenes szoftvere. A program egy nagyon egyszerű felépítésű, ám minden lényeges funkcióval rendelkező szövegszerkesztő, amibe egyszerre többen is írhatnak. Az egyes szerzők szövegei eltérő színnel jelennek meg, és valós időben látszik mindenki kurzora, illetve az, hogy mit gépel éppen.

Nem spanyolviasz

A huszonhárom éves programozó persze nem találta fel a spanyolviaszt, más néven pecsétviaszt, a Kentucky Műszaki Egyetem hallgatója, Sachin Mullick ugyanis már 1998-ban elkészítette MUSE névre hallgató tervét, ami egy központi szerverrel oldotta volna meg ugyanezt a feladatot, de ebből sosem lett terjeszthető szoftver. 2003-ban pedig Macintoshra jelent meg egy SubEthaEdit nevű program, ami lényegében ugyanezt tudja, dizájnosabb is, viszont Windowson nem fut.

A Word titokzatos "Online közös munka" menüpontját hirtelenjében nem tudtuk működésre bírni, de gyanítjuk, hogy ez csak egy csetszobát nyit, ahol kollégáinkkal megvitathatjuk az éves jelentéssel kapcsolatos aggályainkat. Viszont az ausztrál Griffith egyetemen fejlesztett CoPowerPoint és a CoWord nevű programok elvileg valóban közös online munkára alkalmassá teszik a PowerPointot és a Wordöt, azonban külön kiszolgáló kell hozzájuk, tehát használatuk nem túl egyszerű. Ugyanilyen elven működik a szintén a Griffithen létrehozott Reduce webes szövegszerkesztő. Ezeknek a programoknak azonban csak a demóverziói hozzáférhetőek.

Valós időben

Az először tavaly megjelent, jelenlegi formájában idén januárban kiadott, meglepően kisméretű (Windowsra 244, Linuxra 363 kilobájtos) telepítővel rendelkező MoonEdit azonban mindezt önmagában tudja. Működéséről Tomasz Dobrowolski csak annyit árul el, hogy a modern online sokszereplős játékok technológiáját alkalmazza. A használathoz először valakinek létre kell hoznia egy dokumentumot a saját gépén vagy egy szerveren. Nyilvános szervereken érdemes jelszóval védeni a szöveget, hogy ne tudjon mindenféle jöttment belerondítani. A fájlokat saját gépen is lehet hostolni, vállalati intraneteken ez talán hasznosabb. A többi felhasználónak csak nevet és ízlés szerint egy halvány pasztellszínt kell választania, és már indulhat is a munka.

Itt kezd érdekes lenni a dolog. A szoftver hatalmas előnye, hogy közös munkánál nem kell ide-oda küldözgetni a dokumentumokat, egyre bonyolultabbá váló korrektúrajelekkel és megjegyzésekkel (bár azért ennek is megvan a haszna), hanem valós időben, a szemünk előtt alakulgat a szöveg. Így egyúttal vidám perceket is szerezhetünk magunknak és szerzőtársainknak (sokszor inkább csak magunknak), hiszen még azelőtt beleírhatunk valaki mondatába, mielőtt kitette volna a pontot. Szerencsére a program a legelső betűtől megőrzi egy-egy dokumentum változtatásait, így bármikor visszatérhetünk a korábbi verziókhoz. A fájlokat ráadásul mindenestül, historyval és a szerzőket jelölő színekkel együtt el lehet menteni.

Expresszionista horror

A windowsos változat a betűkkel lejegyzett zenei hangsorokat le is tudja játszani, egyelőre nem tudtunk rájönni, hogy ezt a funkciót miért építette be a programozó. A bekapcsolható gépeléshang is szükségtelennek tűnik elsőre, viszont mégsem az, hiszen így akkor is észrevesszük, ha valaki ír a dokumentumba, ha a kérdéses rész éppen nincs a képernyőnkön. Az F12 megnyomásával viszont rá lehet nézni a teljes dokumentumra, így azonnal látszik, hogy mi változik éppen.

A szoftver életet adhat a modern próza teljesen új vonulatának is. Hirtelenjében összetrombitált írókörünk ezzel a módszerrel egy rövid expresszionista horrort dobott össze, röpke pár perc alatt. A kollektív tudat ilyetén megnyilvánulásának mélyebb pszichológiai vonatkozásaiba azonban egyelőre nem mertünk belegondolni, és a közeljövőben valószínűleg nem is fogunk.