Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

A színes operációs rendszer

2004.01.24. 15:55
A grafikus felhasználói felületen keresztül is minden beállítható a Suse Linux 9-ben, amely elragadóan színesre sikerült, de a további szépítésért néha szenvedni kell. A gyártó saját fejlesztésű szoftverei mindenben segítséget nyújtanak, de a Linux nem mindig működik együtt a Windows XP-vel, és komoly gondot okozhatnak a nem támogatott hardverek.
A Suse Linux rendelkezik a piac egyik legjobb telepítőjével, ezért a kezdőknek sem kell félniük attól, hogy nem járnak sikerrel. A telepítésről a YaST2 rendszerbeállító program gondoskodik, amely a Suse saját fejlesztése, teljesen magyar nyelvű, és beavatkozás nélkül is képes működő rendszert telepíteni a gépre. A teljesen kezdőknek sok segítséget nyújt a több mint ezerkétszáz oldalas magyar nyelvű dokumentáció és a Suse Linux felhasználói levelezőlistája is.

A telepítőben talán csak a szoftverek listáját érdemes megváltoztatni, hiszen az alapcsomagból éppen a legérdekesebb alkalmazások hiányoznak. Mindenképpen érdemes meggyőződni arról, hogy az OpenOffice irodai programcsomag, a Gimp képszerkesztő, a Mozilla böngésző, a Kmail vagy az Evolution levelező, a Licq csevegőprogram és az XMMS zenelejátszó is a gépre kerül.

Nem szeretik egymást

Tekintse meg képeinket!
Mivel a tesztgépemen futó Windows XP az egész merevlemezt elfoglalta, arról is meggyőződhettem, hogy a Suse Linux valóban át tudja méretezni az NTFS partíciókat, hogy szerezzen magának néhány gigabájt tárhelyet (a Windows XP és 2000 általában NTFS fájlrendszert használ). Később sajnos kiderült, hogy a két vetélytárs az én esetemben nem tud tökéletesen együttműködni: ha Linux után Windowst akarok használni, a rendszer nem indul el normálisan, csak csökkentett módban vagy az utolsó működőképes állapot betöltésével.

A Suse gond nélkül felismerte a gépemhez csatlakozó eszközök többségét, például a digitális kamerámat és a nyomtatómat, de az iPaq 2210 típusú kéziszámítógépem csatlakoztatását nem sikerült megoldanom; bár program van hozzá, az nem működik. Az USB Bluetooth adapterem elindítása sem tűnt egyszerűnek, mert szöveges módban kellett volna különböző programokat elindítanom; inkább megvárom, amíg készítenek hozzá egy grafikus kezelőfelületet.

A YaST2 programban egyébként hét új modul található, amelyekkel a hálózat beállítása lett egyszerűbb: mostantól a DHCP, a TFTP, a SAMBA, a HTTP és a DNS szerver, valamint a SAMBA és az NTP kliens beállításához nem kell szöveges módba váltani. A YaST2 bele van ágyazva a KDE vezérlőközpontjába, amelyen keresztül minden lényeges beállítás magyarul elérhető. A rendszerbeállító egyik legfontosabb modulja a YOU, amely a biztonsági és egyéb frissítések automatikus letöltéséről gondoskodik, illetve ezzel lehet letölteni a gépre az N-Vidia hivatalos 3D meghajtóit és a Microsoft betűtípusokat, ezek ugyanis a licencfeltételek miatt nem kerülhettek fel a telepítő korongokra.

Kezelhető felület

A német fejlesztők valószínűleg azért választották a KDE 3.1 felhasználói felületet, mert nagyon jól kezelhető, könnyen átalakítható és szép. Az alkalmazásokat a K-menüből lehet elérni, ráadásul néhány programnak nem az - esetleg ismeretlenül csengő - neve, hanem a funkciója jelenik meg: például a Gimp bittérképes grafika néven, az XMMS audio lejátszás néven található meg a menüben.

Klikk a képre!
Az ablakok keretét, a gombokat és az ikonokat a vezérlőközpontban lehet átalakítani, de a kinézet gyökeres megváltoztatása ennél bonyolultabb művelet. Bár a Suse CD-in megtalálható Karamba kiegészítővel színesebbé tehető a kinézet, inkább kipróbáltam a sokkal fejlettebb SuperKarambát. Sajnos a Suse szépítéséért szenvednem kellett, a programot ugyanis forráskódból kell telepíteni, és a futtatásához szükséges csomagokat az interneten kell megkeresni.

A felszépített és minden szoftverrel felszerelt Suse Linux 9.0-át a megjelenése óta folyamatosan használom, és eddig egyetlen egyszer sem sikerült lefagyasztanom vagy működésképtelenné tennem. A munkámhoz szükséges összes szoftvert megtaláltam a huszonötezer forintos csomagban, sőt még azokat is, amelyekre talán soha nem lesz szükségem (például a film- és hangszerkesztőkre), de ezekért nem is kellett fizetnem.

Azt nem értem, hogy a Suse - mint a világ egyik legnagyobb Linux vállalata - miért nem támogatja jobban a modern játékok futtatását. A megszokott linuxos felhozatal már kissé unalmas, pedig a játéklehetőséggel igen nagy felhasználói tábort tudnának szerezni. A legnagyobb gondom azonban az volt, hogy az egyetemi Neptun tanulmányi rendszert nem sikerült betöltenem. Olvasóinktól időközben megtudtam, hogy erre is van megoldás: vagy az ICA Program Neighborhood program linuxos verzióját, vagy az rdesktop névre hallgató csomagot kell feltelepíteni a gépre.