1848 kronológiája: márciustól szeptemberig
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A forradalom kezdetétől a szabadságharc kezdetéig tekintjük át az 1848-as eseményeket. Összeállításunk a Magyar történelmi kronológia alapján készült.
március 3.: Kossuth az abszolutizmus felszámolását és a belső átalakulást követeli az országgyűlésen. Felirati javaslatában felelős minisztériumot akar.
március 8.: Széchenyi Bécsben felajánlja, hogy teljhatalmú királyi biztosként feloszlatja a magyar országgyűlést.
március 9.: Petőfiék elhatározzák, hogy március 19-én népgyűlést tartanak Rákoson.
március 11.: megfogalmazzák a 12 pontot a pesti radikálisok.
március 13.: Kitör a bécsi forradalom.
március 15.: Forradalom Pest-Budán.
- reggel: Jókai felolvassa a 12 pontot a Pilvaxban
- Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt a kávéházban
- az egyetemre vonulnak, kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt
- háromkor 10 ezren a Nemzeti Múzeumnál népgyűlést választanak
- a városi tanács enged: elfogadja a 12 pontot
- megválasztják a közbátorsági bizottmányt
- tagok: Petőfi, Vasvári, Irinyi, Klauzál, Nyári Pál
- Budára, a helytartótanácshoz vonul a tömeg
- Buda is elfogadja a 12 pontot, eltörlik a cenzúrát
- Kiszabadítják Táncsicsot a börtönéből
március 17.: Batthyányt a nádor kinevezi miniszterelnöknek
március 17-19.: a szerbek pesti gyűléseken követelik a nemzeti nyelv használatát az egyházi életben és nemzetiségük elismertetését, a kormány elutasítja a visszafogott kéréseket.
március 20-21.: Erdélyben az ellenzék követelésére Teleki József főkormányzó május 29-ére összehívja a Magyarországgal való uniót kimondó országgyűlést. Ekkor még a román ifjúság képviselői is támogatják az uniót.
március 23.: Jellasics bárót kinevezik horvát bánnak.
március 25.: a zágrábi horvát nemzeti gyűlés 30 pontos petíciója a horvátlakta területek egyesítését, horvát nemzeti bankot, horvát pénzügyminisztériumot, nemzeti hadsereget követel.
március 28.: a szlovák nemzeti mozgalom a liptói megyegyűlésen a szlovák nyelvnek a bíróságok előtt és a megyei közgyűlésen való használatát kéri. A kormány még ezt a minimális követelést is elutasítja.
április 7.: megalakul a Batthyány-kormány. (Szemere belügyminiszter, Széchenyi közlekedési, Deák igazságügy-miniszter, Kossuth pénzügyminiszter.)
április 11.: a király szentesíti az úgynevezett áprilisi törvényeket: évenkénti országgyűlés, felelős minisztérium, nemzetőrség felállítása, unió Erdéllyel, jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, parlamenti, megyei, városi választások elrendelése. A nemzetiségekről nem szólnak az áprilisi törvények.
április 16: Kossuth követeli Jellasics leváltását, a pesti kormány ebben nem támogatja.
május 1.: a kormány teljhatalmú királyi biztost küld Jellasics megfékezésére. Hrabovszky János báró útja azonban sikertelen.
május 10-11.: erősebb nyelvi követelésekkel áll elő a liptószentmiklósi szlovák gyűlés.
május 13.: karlócai szerb kongresszus: az osztrákbarát Rajacsicsot választják szerb pátriárkává, ő egy szerb vajdaság felállítását követeli, és szövetséget Horvátországgal.
május 15-17.: a balázsfalvi román gyűlés elutasítja Erdély unióját Magyarországgal. Követelik a román nemzet és a román egyház egyenjogúsítását.
május 24.: Kossuth hadicélokra államkölcsönt hirdet meg (bár sokan beugrottak, a kölcsön nem jár sikerrel).
május 29.: az erdélyi országgyűlés megszavazza az uniót.
június 5.: horvát tartománygyűlés követeli a Magyarországtól való elszakadást, és az Ausztriához való csatlakozást.
június 10.: Bécs felfüggeszti Jellasicsot báni tisztségéből, de titokban a magyarok ellen bíztatja.
június 21.: a horvát tartománygyűlés elutasítja Jellasics felfüggesztését, és diktátori teljhatalmat szavaz meg neki.
június 27.: a lugosi népgyűlésen a románok már autonómiát követelnek.
június: a szerbek fegyveresen is felkelnek a magyarok ellen.
július 5.: megnyílik az első magyar népképviseleti országgyűlés.
július 9.: Táncsics a szőlődézsma, a regálé és a majorsági jobbágyok kötelezettségeinek eltörlését kéri.
július 11.: Kossuth a kormány nevében 200 000 újonc és 12 millió forint megajánlását kéri, ezt a képviselőház egyhangúlag szavazza meg.
július 14.: sikertelen magyar ostrom a szerbek szenttamási erőssége ellen.
augusztus 19.: Szenttamás második magyar ostroma is sikertelen.
augusztus: Bécs leveri a prágai felkelést és az olasz szabadságharc is elbukik.
augusztus 27.: a magyar kormány elfogadja a horvát törvényjavaslatot, és kijelenti, ha a horvátok ezt nem fogadják el, akkor kész belemenni Horvátország függetlenségébe is, Fiume és a magyar tengerpart kivételével.
augusztus 31.: Jellasics bevonul Fiuméba.
szeptember 4.: a király miniszteri ellenjegyzés nélkül (megsértve az áprilisi törvényeket) visszahelyezi Jellasicsot a báni tisztségbe.
szeptember 10.: a Batthyány-kormány lemond.
szeptember 11.: a nádor Batthyányt új kormány megalakításával bízza meg, nehogy Kossuth kezébe kerüljön a hatalom.
szeptember 24.: Kossuth toborzóútra indul.
szeptember 28.: a pesti nép megöli Lamberg Ferenc gróf altábornagyot, akit Bécs a magyar hadsereg főparancsnokává nevezett ki. Batthyány lemond kormányalakítási megbízásáról.
szeptember 29.: a pákozdi győzelem. A Móga altábornagy vezette magyar sereg az országgyűlési küldöttek biztatására megveri Jellasicsot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
