Új fajt találtak Albániában magyar kutatók
További Tudomány cikkek
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
- A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
Fiatal magyar botanikusok Dél-Albániában olyan boglárkafajt fedeztek föl, amelyről eddig a szakma úgy tudta, hogy az kizárólag az Alpokban honos növény.
Barina Zoltán botanikus-muzeológus elmondta az MTI-nek, hogy nemrégiben tértek vissza kutató útjukról kollégáival. A Gramos-hegységben találtak egy olyan növényt is - a Melilotus graecust -, amely eddig csak Görögországból volt ismert. Zoológus társai pedig egy az álkérészek rendjébe tartozó új fajt is felfedeztek. Az ősi, érintetlen természetben csigatelepekre is leltek, egy-egy sziklafalon eegy-egy faj él, mások szurdokokban telepedtek meg.
Az Index információi szerint magyar biológusok régóta járják Albánia tájait, és ezeket a felfedező utakat a csigászok kezdték el, akik szintén sok érdekes tudományos eredményt értek el, így például a csigák között is találtak új fajokat a magyarok.
Száz fajt találtak a magyarok Albániában
Sokfelé található az országban mészkő, s ez az anyag jó fajtaképző talaj, például a szerpentinkőzet a "lakónövény" lelőhelye, máshol ez a flóra nem található meg - tette hozzá a kutató.
A fiatal tudós elárulta, hogy társaival eddig Albánia különböző vidékein állatokból és növényekből több mint 100 fajt fedeztek föl. Szófiában a nyáron megtartott Balkán botanikai kongresszuson a magyarok is ismertették eredményeiket, és növénytani témában csak nekik voltak példáik Albániából. A déli Griba- és az északi Ostrovica-hegységből származó növényeket mutattak be.
Barina Zoltán arról is beszélt, hogy az ország északi és déli részén még a településszerkezet is különböző: Északon lőtávolságra vannak egymástól a házak, magas fallal elzárva a külvilágtól, mert még él a vérbosszú a családok között. Dél-Albánia nyitottabb, sikátoros települései mediterrán hatást mutatnak.
Magyarországon hagyomány az albániai kutatás
Barina Zoltán, aki a Természettudományi Múzeum munkatársa, három-négy kollégájával évente három-négy alkalommal autóval megy Albániába, hogy újabb növény- és állatfajokat fedezzen fel. Az ifjú botanikus-muzeológus az érdeklődést Albánia iránt régi hagyományokkal magyarázta. Jávorka Sándor (1883-1961), a híres botanikus az I. világháború idején a Monarchia csapataival vonult be Albániába, természetesen növényeket is gyűjtött és új fajokat fedezett föl a tudomány számára.
Az Erdélyben, Déván született Nopcsa Ferenc paleontológus, a Magyar Királyi Földtani Intézet egykori igazgatója még korábban, 1903-ban járt először Albániában. Európában ő volt az első, aki a balkáni ország földtanáról és néprajzáról tudományos igényű munkákat publikált. Albán titkára volt, megtanulta a nyelvet, sőt a nyelvjárásokat is, és útjairól mintegy ezer képet készített.