
Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a sugárzás azért veszélyes, mert megrongálja az emberi DNS-t. Michael Daly, a Bethesdai Orvostudományi Egyetem kutatója szerint azonban az igazi veszélyt nem a DNS-ben, hanem a fehérjékben okozott kár jelenti. "A sejtek sugárzástúlélő képessége nagy mértékben függ a fehérjékben okozott kár mértékétől" - mondta Daly a New Scientistnek.

Conan, a kormányzó
A mangán a kulcs
Dely és csoportja rájött, hogy egy sejt DNS-javító (repair) fehérjéinek rugalmassága összefüggésben áll a sejtben található mangánionok számával. A mangán megakadályozza a javító proteinek oxidációját, és lehetővé teszi, hogy működésbe lépjenek, ha a DNS-t károsodik.
A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a DNS károsodása mindaddig nem jelent problémát, amíg a javító fehérjék végzik a dolgukat, és helyre tudják állítani a kárt - éppen ez teszi ellenállóvá a Deinococcus radioduranst és a többi hasonló baktériumot az ionizáló sugárzással szemben. És hogy mi ebben a jó nekünk? Dely szerint elképzelhető, hogy meg lehet oldani a Deinococcus DNS-javító fehérjéinek állati (esetleg emberi) sejtekbe juttatását, ami különösen hosszú bolygóközi utakon lehet fontos, amikor az űrhajósok könnyen belebetegedhetnek a sugárzásba, rta a New Scientist.
