Idén nem önti el a Duna Szegedet
Bármilyen furcsán hangzik, a Duna is okozhat áradást a Tisza mentén, állítja Fejér László, a Vizügyi Múzeum elnöke. Ez egy ritka természeti jelenség miatt van, amely akkor fordul elő, ha a két összeömlő folyó egy időben árad. Ha a Duna befogadó vízállása alacsony, akkor a Tisza szinte belezuhan, de ha nagyobb a Duna vízállása, akkor a folyó megakadályozza a tiszai árhullám levonulását, és visszaduzzasztja a vizet, mondta el a szakember. Részben ez eredményezte 1879-ben a nagy szegedi árvizet is.
Szerencsére most nem kell ilyen áradástól tartanunk, mondta el lapunknak Mayer István, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) vízgazdálkodási igazgatója. A két folyón általában egyszerre folyik le az árvíz, hiszen tavasszal ugyanaz okozza az áradást, de a Duna már egy hét múlva tetőzik a két folyó találkozásánál, a tiszai árhullám azonban csak két hét múlva éri el a Dunát. Addigra méteres nagyságrendben csökken a Duna vízszintje, azaz várhatóan nem lesz kritikus a helyzet.
A Vituki folyamatosan méri a vízállást, kifinomult módszerekkel tudja modellezni a várható szituációkat, és így mindent előre meg lehet jósolni. Mayer István különösen büszke arra, hogy az intézet egy centiméteres pontossággal eltalálta a pesti vízállást: a modell alapján 860 centimétert becsültek, és végül 861-en tetőzött a folyó. Azt is ki tudták mutatni, hogy Győr térségéig kisebb lesz az árvíz, mint a 2002-es, a Dunakanyarban viszont nagyobb, mivel a Vág meg a Nyitra árvize összetalálkozott a Duna árhullámával.