"Izgalmas felfedezés, mert a temetkezési hely közel fekszik a nagykán életében lejátszódott fontos események helyszínéhez" - jelentette ki John Woods, a chicagói egyetem történelem professzora, az expedíció vezetője. A kutatást egyébként egy amatőr felfedező, Maury Kravitz szervezte, aki negyven esztendeje tanulmányozza Dzsingisz kán életét.
|
Dzsingisz kán | | Dzsingisz kán, akit 1206-ig Temüdzsin néven ismert a világ, 1155-ben vagy 1167-ben született és 1227-ben hunyt el. 1206-ban vette fel a Dzsingisz nagykán nevet és rangot, s megalapítója lett a mongol világbirodalomnak. Könyörtelen hadjárataiban Meghódította Észak-Kínát (1211-15), Mandzsúriát (1219), Közép-Ázsiát (1221), és 1223-ban súlyos vereséget mért az orosz seregekre. Támogatta a kereskedelmet és vallási türelmet gyakorolt. Birodalma a Fekete-tengertől a Csendes-óceánig terjedt. |
|
Woods egy telefonbeszélgetés során elmondta, fogalma sincs róla, hogy a most felfedezett temetkezési helyen, az orosz határ közelében valóban ott található-e Dzsingisz nagykán sírja, akinek 1227-ben bekövetkezett halálát sebesülés, vagy az okozhatta, hogy leesett lováról. Hangsúlyozva, hogy Mongóliában eddig szinte még semmilyen ásatásokat sem végeztek, a professzor rámutatott: régészeti szempontból az egész ország még szűz területnek mondható. Az eddig megszámlált, de még fel nem nyitott legkevesebb húsz sírban feltételezések szerint a korabeli társadalom "felső rétegéhez tartozott" emberek földi maradványai találhatók, köztük esetleg mongol uralkodóké is.
Végül Woods beszámolt róla, hogy még nem kértek ugyan hivatalos engedélyt a mongol kormánytól az ásatások megkezdésére, de a kutatócsoportnak tagja két mongol szakember is és remélik, hogy az ásatások jövő áprilisban megindulhatnak.
Itt nyugszik...
Értesülések szerint a temetkezési hely, amely még további mintegy hatvan sírt rejthet magában, közel fekszik a nagykán feltehető születési helyéhez és ahhoz a helyhez is, ahol 1206-ban a mongolok császárává kiáltották ki. A föld felszínén talált cseréptöredékek a Dzsingisz előtti korból származnak.
|
Dzsingisz kán
|
A fallal körülvett temetkezési helyet a környékbeliek különféle neveken ismerik, például mint "Az alamizsnát osztók kastélya", "Dzsingisz kastélya" és "Vörös Szikla".
A legenda szerint az 1227-ben elhunyt nagykánt szolgálói temették el, akiket azután katonák legyilkoltak, s végül azokat is megölték, nehogy a sír pontos helye kitudódjék. Woods úgy tudja, hogy a mintegy 100 legyilkolt katona sírhelye 50 kilométerrel odébb található.
Dzsingisz kán ismeretlen sírját idővel "Ikh Khoring", azaz a "Nagy Tabu" néven emlegette a történelem.
A piramisok óta a legnagyobb dobás
Kravitz szerint a sír - szerinte "a felfedezések felfedezése" - mérhetetlen mennyiségű kincset rejthet magában, amire abból is következtetni lehet, hogy a Dzsingisz által zsákmányolt kincsekből szinte semmi sem található a világ múzeumaiban vagy magángyűjteményekben. Hozzátette, hogy bármit is találnak, az Mongóliát illeti meg.
2000 szeptemberben kínai régészek azt állították, hogy feltételezések szerint ráakadtak a nagykán sírjára Kína észak-nyugati részében. Egy japán kutatócsoport pedig műhold segítségével a kilencvenes évek elején három esztendőn keresztül "átfésülte" egész Mongóliát, de végül feladni kényszerült a vállalkozást - emlékeztet a Reuters.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!