További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Ez
vers.
Ilyet
mindenki
gyárthat magának
Fibonacci-sorozatból.
Pisai Leonardo, alias Fibonacci
A matek iránt érdeklődő forgatókönyvíró hamarosan rátalált a híres Fibonacci-sorozatra, és megalkotta a vonatkozó versstrófát, amelyet a híres sorozatnak megfelelő szótagszámú sorokra épül, és elméletileg a végtelenségig folytatható.
Nyolc sorban mondom el
A feltaláló a Fibonacci-sorozatra épülő verseket Fibeknek nevezte el, és blogján gyűjti a költőjelöltek kísérleteit, amelyek között vannak ígéretesek és szemétre valók is. Egyetlen közös jellemzőjük a forma: minden sor szótagszámát az előző két sor szótagainak összege adja. Egy Fib első sora elméletileg a 0 (ez természetesen nem jelenik meg a versben), a második 1, a harmadik sor szintén 1 szótagos (0+1), a negyedik 2 (1+1), és így tovább, egészen a végtelenségig, bár a költők legtöbbje megáll a hatodik, nyolc szótagos sornál, mint ez a tehetséges versenyző is:
Sex.Docs.
Troubles.
Medicine.
Grey's Anatomy:
You are my Sunday night pleasure.
Nyolcszáz éves sorozat
A szóban forgó számsorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, de nevét a Fibonacciként ismert Pisai Leonardóról, a XII. század végén született itáliai matematikusról kapta. Fibonacci az indiai tudósoktól függetlenül, egy nyulak szaporodásával kapcsolatos elméleti jellegű probléma kapcsán írta le a számokat Liber Abaci című munkájában 1202-ben.
A Fibonacci-sorozat. Forrás: Wikipedia
A Fibonacci-számok (0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, ... stb.) lineárisan rekurzív sorozatot alkotnak, és azért különösen érdekesek, mert a természetben is megfigyelték őket: ilyen szekvenciákba szerveződnek egyes fűszálak, virágok, fa- és bokorágak, de a Fibonacci-sorozatoknak megfeleltethetően nő a fenyőtoboz, az ananász, a málna és a brokkoli is.
A nevezetes számok sok irodalmárt is megihlettek, sőt egyes feltételezések szerint magát Bartók Bélát sem hagyták nyugton. A szerző egyik értő kutatója, Lendvai Ernő szerint Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művének 88 ütemes Andante tranquillo tétele a Fibonacci-sorozat hatását mutatja (az indoklás szerint a 88 majdnem 89, amely Fibonacci-szám). Vannak olyan vélekedések is, amelyek szerint "Bartók zenéjében minden ezekre az egész számokra épül".