Száz éve született Gábor Dénes

Gábor Dénes Elgondolása a fizika komoly fejezetévé nőtte ki magát

Gábor Dénes egy bányaigazgató legidősebb fiaként, 1900. június 5-én született Budapesten. Már gyermekkorában a fizika érdekelte, különösen Abbe elmélete a mikroszkópokról. Ugyancsak felkeltette érdeklődését a színes fotózás.

Testvérével, Györggyel együtt végül egy házi laboratóriumot is csináltak, ahol röntgen-sugarakkal és rádioaktivitással is kísérleteztek. Bár hivatalosan a Technische Hochschuléra is járt a német fővárosban, s ott elektromérnöki diplomát szerzett, szabadidejében bejárt a berlini egyetem fizikai előadásaira is, ahol akkorban Einstein, Planck és von Laue oktatott.

A Siemens & Halske AG-hoz lépett be 1927-ben, ahol mind a mai napig utcai lámpák millióiban használt megoldást dolgozott ki: a magasnyomású kvarc-higany lámpát, amely túlhevített gőzzel működik. Ez a felfedezése is hasonlatos volt a későbbiekhez: a higanylámpát a kadmiummal való sikertelen kísérletezés közben alkotta meg.

Búcsú Németországtól, majd Magyarországtól

Gábor Dénes élete évszámokban

1900. június 5. - megszületett Budapesten 1911. november 14. - aeroplán-körhinta szabadalmi leírása 1918 - beiratkozik a Magyar Királyi József Műegyetem gépészmérnöki osztályába 1920-24 - Berlinben tanul a Technische Hochschule elektromérnöki karán, diplomát szerez 1927 - doktori értekezés a katód sugárcsőről 1927-32 - a Siemens és Halske Co. kutatólaboratóriumában dolgozik 1932-33 - átmegy az erlangeni Siemens-Reiniger-Veifa céghez 1933 - elhagyja Németországot, hazatér 1933-34 - az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozik 1934 - végleg Angliába települ 1934-48 - a Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozik (Rugby) 1936 - feleségül veszi Marjorie Louise Butlert 1947 - a holográfia felfedezése 1949-67 - az Imperial College-ban elektronikát ad elő, majd professzori katedrát kap 1956 - a Royal Society tagja 1962 - először látogat haza Magyarországra 1964 - az MTA tiszteletbeli tagja 1968 - részt vesz a Római Klub alapításában 1970 - Commander of the Order of the British Empire (A Brit Birodalom Rendjének parancsnoka) 1971 - megkapja a fizikai Nobel-díjat 1974 - súlyos agyvérzést szenved 1979. február 9-én Londonban hunyt el. Forrás: Gábor Dénes-honlap

Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban elhagyta Németországot, és visszatért Magyarországra. Itt sem maradt azonban sokáig: hamarosan Angliába távozott, s onnan csupán látogatóba tért vissza a hatvanas években Magyarországra.

A harmincas évek Angliájában nehezen találhattak a külföldiek munkát. Gábor Dénes végül a Thomson-Houston céghez került, ahol 1948-ig dolgozott, többek között a kommunikációelmélet, a kinematográfia és - a legutolsó években - a holográfia területén.

1949. január elsején került a londoni Imperial College of Science & Technology-ba, ahol nyugdíjazásakor már professzorként tevékenykedett. Itt alkotta meg a Wilson-ködkamra továbbfejlesztett változatát (ennek az elemi részecskék megfigyelésében volt jelentősége), a holografikus mikroszkópot, de csinált például egy analóg számítógépet is. A lapos színes televízióhoz megalkotta a leglényegesebb alkatrészt, a képcsövet. A plazmaelméletben szintén maradandó volt munkássága: a nevéhez fűződik a plazmalámpa konstrukciója is.

Gábor a CBS Laboratories-nál nyugdíjazása után együtt kutatott egyik legrégebbi barátjával, a szintén magyar származású Peter C. Goldmarkkal, aki a színestelevízió teóriáját dolgozta ki.

Emlékülés az Akadémián: a tudós felelőssége

A Nobel-díjas tudós szemléletével évtizedekkel megelőzte korát: már a 60-as években figyelmeztetett, csak tiszta technológiákkal és ésszerű fogyasztással őrizhető meg a civilizáció - méltatta a fizikust Meskó Attila, az akadémia főtitkárhelyettese a Magyar Tudományos Akadémián hétfőn rendezett emlékülésen. Az akadémia főtitkárhelyettese a holográfia atyjára, a 100 éve született Gábor Dénesre emlékezve hangsúlyozta: A tudós felelőssége az emberiség jövőjének kérdésében rejlik. Hozzátette: új energia- és anyagtakarékossági technológiák nélkül nem tartható fenn a fejlődés a XXI. században.

Mi a holográfia?

Az embernek a hologram által sikerült két dimenzióban ábrázolnia a háromdimenziós tárgyakat, jelenségeket.

"Vonat és Madár"Az első lézerrel készült hologram

A holográfia 1947-ben született, amikor a magyar származású (brit) tudós kidolgozta ezt az elméletet, miközben az elektronmikroszkóp felbontóképességének javításával foglalkozott. Gábor ezt a munkát a ,,szerenpiditás kísérletétnek" nevezte, vagyis olyan felfedezésnek, amelyre úgy bukkannak rá, hogy arra nem is számítanak a kutatók.

A holográfia két görög szó összetételéből keletkezett kifejezés. A holos ,,a teljes, az egész", a gramma pedig ,,az üzenet" jelentésében értelmezendő. A holográfia felfedezése után évtizedekig csak elméletben foglalkoztak az ötlettel a tudósok, mert 1947-ben még nem álltak rendelkezésre ,,eléggé koherens" fényforrások.

Gábor Dénesről készült hologram

Ez azt jelentette, hogy nem voltak olyan eszközök, amelyek nem csupán azonos hullámhosszú fényt bocsátottak volna ki, hanem ezeknek még a hullámoknak az ,,üteme" is megegyezik, vagyis például ugyanakkor és ugyanott érik el a maximális és minimális amplitúdójukat.

A lézer 1960-as felfedezésével ez a probléma megoldódott. Az ilyen berendezések csaknem koherens fényt állítanak elő, s így kiválóan alkalmasnak bizonyultak holografikus képek előállítására.

Az elmúlt évtizedekben már nem csupán lézersugarakat, hanem például röntgen-sugarakat is felhasználtak azonban ilyen célokra. Ezáltal egy-két atomnyi méretek is megfigyelhetők manapság!

Mi a hologram?

A hologram egyszerűen az az interferencia-minta, amelyet két egymással találkozó hullám kelt, vagyis lényegében egy interferométer (a hullámok találkozásának mérőeszköze).

Az interferáló hullámokat két különböző pontból irányítják. Az interferencia tartományban állóhullám keletkezik, amelyet egy filmre vagy más közvetítőre lehet felvenni. A filmnek természetesen azokra a hullámokra, pontosabban az adott típusú sugarakra kell érzékenynek lennie, amilyen típusú a megvilágítás. A filmen végeredményben a ,,lefényképezett" tárgy háromdimenziós képe lesz látható.