A 25 esztendős Matthew Nagle 2001-ben egy késes támadásban nyaktól lefelé megbénult. Nagle az első, akinek a massatchusettsi New England Sinai kórházban elvégzett úttörő sebészeti beavatkozást követően chip figyeli kívánságait.
Kidrótozás
Tudósok régóta dolgoznak az agy-gép kapcsolat működőképes verziójának kifejlesztésén, ami jelentős segítség lehet a különböző okokból mozgásukban korlátozott emberek számára.
Kezdetben majmok agyába ültettek elektródákat. Nemrégiben emberek sikeresen mozgattak kurzort az agyhullámaikat fogó 64 elektródás sisak segítségével.
Nagle készülékét BrainGate-nek hívják, és közel száz hajszálvékony elektródával kapcsolódik a fiatalember motorikus agykérgéhez. Az agyi jeleket számítógép alakítja kurzormozgássá.
Robotozás
Nagle chipjének szignálját számítógép értelmezi, így ő villámgyorsan kezelheti a tévé távkapcsolóját és lakása hálózatba kötött egyéb berendezéseit. Ráadásul egy robotkart is képes irányítani, amellyel például egy kupac cukorkát tud helyezni valaki tenyerébe.
A Cyberkinetics gyártotta chip mögött a Brown egyetem idegsebész professzora, John Donoghue áll.
"A számítógép képernyője alapjában egy tévé távkapcsolója, egy gomb kiválasztásához csak egy ikonra kell helyezni a kurzort, ami megfelel a klikkelésnek" - magyarázza Donoghue.
A professzor szerint a BrainGate-hez hasonló implantátumok egy nap visszaadhatják a bénültaknak a mozgás képességét. Hosszútávú céljuk, hogy mobiltelefon méretű eszközt fejlesszenek, amely elektromosan stimulálja a páciens izmait.
Finom mozgás
A nagyon egyszerűnek tűnő mozdulatokat is rendkívül összetett elektromos jelek idézik elő, amelyeket nehéz reprodukálni. Az agy több millió idegsejtje vesz részt a végtagok mozgatásában - a chip ezeknek töredékével tart csak kapcsolatot.
"Úgy tűnik, megtették a döntő és vélhetően a legnehezebb lépést a kézmozgatás felé. Pusztán az, hogy Nagle képes megragadni egy tárgyat, nagy előrelépés" - értékelte az eredményt a BBC-nek Richard Apps bristoli neurofiziológus.